A Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalása

2022. május 13.

Maróth Miklósnak, az ELKH elnökének egy február 24-i találkozón mutattam be elképzeléseimet a kutatóhálózat optimális működtetésével kapcsolatban az MTA Székházban. A megbeszélést Maróth elnök úr kezdeményezte több közös probléma megoldása érdekében. Elnök úr kérte, hogy írásban is tájékoztassam azokról az elképzeléseimről, amelyek célja a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat közötti megoldatlan kérdések átfogó rendezése. Szóban és írásban is azt vetettem fel, hogy dolgozzunk ki közös javaslatot, amelyet az ELKH és az MTA illetékes szerveinek a felhatalmazásával együtt terjeszthetünk jóváhagyásra a Kormány elé. Írásban is megküldött javaslataimra nyilvános interjú formájában érkezett válasz. Ez arra késztet, hogy magam is ismertessem álláspontomat.

Az MTA és az ELKH számára is folyamatos nehézséget jelent az ELKH által használt MTA-vagyonelemekhez fűződő jogoknak és kötelezettségeknek az érvényesítése. A jelen keretek nem ideálisak az ELKH kutatóhelyeinek hatékony működtetése, fejlesztése szempontjából.

Az Akadémia vezetésének az ELKH elnöke számára bemutatott álláspontja szerint:

  • Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot alkotó kutatóhelyek olyan egyedülálló értékei a hazai kutatási, fejlesztési és innovációs rendszernek, amelyeknek az önállóságát, kiválóságát, nemzetközi versenyképességét, fejlődő- és önmegújító képességét, szerves bekapcsolódását a hazai KFI rendszerbe nemzeti érdek biztosítani.
  • Az önálló kutatóintézetek és kutatóközpontok létjogosultságát az adja, hogy olyan tudományos feladatokat is ellátnak, amelyeket az egyetemek és az ipari kutatóhelyek még optimális szervezettség és finanszírozás mellett sem képesek hasonló kiválósággal és hatékonysággal ellátni.
  • Számos külföldi példa igazolja, hogy ezeknek a kutatóhelyeknek a korszerű tudományszervezési és tudományfinanszírozási alapelveken nyugvó, önálló irányítással rendelkező hálózatként való működtetése az egyik legstabilabb, legrugalmasabb és leghatékonyabb szervezeti modell.
  • A hazai innovációs rendszer akkor képes megfelelni a tudományos, ipari, gazdasági, társadalmi és nemzetstratégiai kihívásoknak és elvárásoknak, ha a részeként biztosított az optimális kutatási hálózati működés és egyúttal az egyetemekkel, ipari kutatóhelyekkel való, széles körű és sokoldalú, kölcsönösen előnyös együttműködés.
  • A Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatából létrehozott ELKH olyan adottságokkal és fejlődési potenciállal rendelkezik, amelyek csak az MTA, az ELKH és a Kormány megállapodásán alapuló, hosszú távon kiszámítható és garantált feltételek között aknázhatók ki az elvárható mértékben.

Az ELKH és az MTA számára egyaránt elfogadható feltételek csak az ELKH és az MTA elnökének közös előterjesztése esetén számíthatnak a Kormány támogatására.

Az Akadémia a 2019. szeptember előtti kutatási hálózati működés tapasztalatait is szem előtt tartva nem a korábbi helyzet visszaállítására törekszik, hanem egy új, konszenzusos modell kialakítását kezdeményezi.

Maróth elnök úr mindenkor egyértelművé tette, hogy alapelvárása az ELKH jelenlegi irányítási rendszerének megőrzése, önálló szakmai működésének és gazdálkodásának a biztosítása, külső felek előtti önálló képviseletének joga. A Magyar Tudományos Akadémia elnökeként jelentős kutatási hálózati intézményvezetői tapasztalat birtokában határozott meggyőződésem, hogy közösen kidolgozható egy olyan megoldás, amely ezeknek az alapelvárásoknak megfelel, az ELKH Irányító Testületének és a kutatási hálózat kutatóhelyei vezetőinek a támogatását is elnyerheti. A magam részéről kész vagyok egy ennek megfelelő megállapodás megkötéséhez az Akadémia Közgyűlésének támogatását kérni.

Tárgyalásainkhoz kiindulópontot jelentő konkrét javaslatokat is küldtem Maróth elnök úr számára. Meggyőződésem, hogy az ELKH számára a jelenleginél sokkal kedvezőbb, kiszámíthatóbb és biztonságosabb feltételrendszert lehet biztosítani az általam felvetett módon. Egy közösen kidolgozott, elfogadtatott, létrehozott és fenntartott rendszerben egyszerre, egymást erősítve és hitelesítve érvényesülhet az Akadémia küldetése és az ELKH stratégiai célrendszere. Csak így biztosítható hosszú távon az a stabilitás, sérthetetlenség és fejlődés, amely nélkülözhetetlen az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat számára, és amelyet az Akadémia is nélkülözhetetlennek tart.

Azt a célt is csak közös erőfeszítéssel tudjuk a legjobban elérni, hogy a tudományos közösség és a politikai közélet szereplőinek kapcsolata kölcsönös tiszteleten és elismerésen alapuljon. A tudományos szabadság érvényesülését úgy kell biztosítanunk, hogy az ne legyen politikai állásfoglalásként értékelhető. Így előzhetők meg az ezzel kapcsolatos kritikák és a korábban tapasztalt konfliktusok kiújulása.

Freund Tamás