Főtitkári beszámoló az MTA-kutatóhelyek 2017-es munkájáról

Az MTA-kutatóközpontokban és -kutatóintézetekben foglalkoztatottak átlaglétszáma 2017-ben és az elmúlt években lényegében nem változott – mondta az akadémiai kutatóhelyek szóló beszámolójában Török Ádám. A 2017. évi költségvetés biztosította az MTA és intézményei számára a szakmai feladatellátás forrásait. A kutatóintézet-hálózatban 2017-ben több tudományos publikáció született, mint 2016-ban (2017-ben: 5540 db, 2016-ban: 5226 db), és a beszámolási évben növekedett a megszerzett PhD-fokozatok és az MTA doktora címek száma is. 2017-ben mindhárom tudományterületen kiemelkedő szakmai eredmények születtek: a három, Arany János életét és munkásságát fókuszba állító tanulmánykötet megjelenése, Európa talaj-vízgazdálkodási térképeinek összeállítása, a képalapú útvonalbemérés és geometriai követés megvalósítása csak néhány példa azokra az eredményekre, amelyekre 2017-ben büszkék lehettünk – mondta Török Ádám.

A képre kattintva letölthető a Beszámoló az MTA-kutatóhelyek 2017. évi tevékenységéről c. dokumentum Forrás: MTA Titkársága

ERC-sikerek, víztudományi program, Világgazdasági Tudományos Tanács

A főtitkár beszédében elmondta, hogy az egyéni kutatói kiválóság európai mércéjének is tekinthető Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) pályázatain 2016-ban minden korábbinál több, összesen 12 magyarországi kutató nyert támogatást. 2017-ben az ERC egyenként 1,5–3,5 millió euró összegű támogatását hét tudós nyerte el Magyarországról, így a magyar kutatók továbbra is a legsikeresebbek a 13 új EU-tagállam kutatói között. Az utóbbi két évben elnyert 19 pályázat közel 50%-a régióban elnyert pályázatoknak. 2017-ben a kutatóhelyek jelentős mértékben szélesíthették kutatási aktivitásukat az előző évben elnyert nagyszámú kutatási pályázati támogatásnak köszönhetően – tette hozzá a főtitkár. Ennek eredménye a következő években jelentkezik majd, egyfelől hasznosítható módszerek, eljárások, új termesztett fajták formájában, másfelől pedig a felfedező kutatások eredményeinek nemzetközi tudományos folyóiratokban való publikálásában.

Az MTA 2016 nyarán pályázatot hirdetett hazai egyetemeken, közgyűjteményekben és közintézményekben működő kutatócsoportok támogatására. A meghirdetett pályázat célja az MTA kutatóintézet-hálózata és a felsőoktatási intézmények, illetve kutatást végző közgyűjtemények és közintézmények közötti együttműködés erősítése, valamint az MTA kutatóintézet-hálózatának kutatási profiljából hiányzó vagy az azt kiegészítő, a magyar tudományos életben újdonságot jelentő témák művelésének támogatása volt. A pályázat eredményeként 2017. július 1-jén 81 kutatócsoport kezdte meg működését.

Az MTA Lendület programjának keretében 2017-ig 143 Lendület-kutatócsoport-vezető kapott csoportalakítási lehetőséget. A 2017. évi Lendület-pályázat 96 pályázója közül 22-en indíthattak kutatócsoportot, közülük heten külföldről tértek haza.

Az új ipari együttműködések létrejöttét a Célzott Lendület program is nagymértékben elősegítette. A programot 2016-ban hirdette meg az MTA azzal a céllal, hogy erősítse a kapcsolatot a versenyszférával, támogatva az alkalmazott kutatásokat és az innovációt. Az alkalmazott tudományok területén meghirdetett Célzott Lendület pályázatra 2017-ben öten jelentkeztek, közülük három projekt nyerte el az MTA támogatását.

2017-ben tovább folytatódott az MTA által indított és finanszírozott Kiválósági Együttműködési Program. A kiválósági központok célja a felsőoktatás és az akadémiai intézményhálózatok együttműködésével (részben) új kutatási innovációs centrumok kialakítása, melyek képesek külföldről is kutatókat hazánkba vonzani. 2017-ben a bölcsészet- és társadalomtudományi területről az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA BTK) „Mohács 1526–2026: Rekonstrukció és emlékezet”, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (MTA KRTK) „Heurisztikus problémamegoldás párosító mechanizmusokban” és az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont (MTA TK) „Mobilitás Kutatási Centrum” című mintaprojektje kapcsolódott be újonnan az Akadémia kiválósági programjába.

2017-ben folytatódott a munka a Nemzeti Víztudományi Program keretében. 2017 márciusában a Kormány intézkedési tervet fogadott el a Nemzeti Vízstratégia végrehajtásáról. A stratégia tudományos megalapozását az MTA által koordinált Nemzeti Víztudományi Program biztosítja, amely egyúttal hozzájárul a magyarországi víztudományi kutatások nemzetközi élvonalba emeléséhez. A kormányhatározat alapján a magyarországi vízgazdálkodás két fő célkitűzése 2030-ig: a vízvisszatartás fokozása és a vizek jobb hasznosítása. A korábbi vízgazdálkodási irányelvekhez képest jelentős változás, hogy a veszélyhelyzet-elhárításra összpontosító vízkárelhárítás helyett a stratégia a megelőző vízgazdálkodást helyezi a középpontba. Fontos cél a vizek minőségének fokozatos javítása és a tiszta ivóvíz biztosítása, továbbá a vízfolyások természetes állapotának megtartása. A programot az MTA Ökológiai Kutatóközpont (MTA ÖK) keretében létesült Víztudományi Koordinációs Csoport dolgozza ki.

A Nemzeti Agykutatási Program (NAP) 1.0 révén a magyar kutatócsoportok az agykutatásban zajló módszertani-technológiai „forradalom” mindhárom fő területén – molekuláris biológia, optogenetika, szuperrezolúciós képalkotás – lépést tartanak a világ élvonalával. A mintegy 3,6 milliárd forint értékben fejlesztett infrastruktúrák lelkes fiatal kutatógárdát vonzanak. 2017 decemberében útjára indult a NAP 2.0 – újabb négyéves ciklusban összesen 6,5 milliárd forint jut az agykutatás támogatására.

A Magyar Tudományos Akadémia Titkársága kezdeményezésére az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének koordinálásával 2017 decemberében újjáalakult a Világgazdasági Tudományos Tanács, amely korábban az 1970-es évektől mintegy húsz évig működött. A Tanács a világgazdaságban zajló mélyreható átalakulási folyamatokat vizsgálja, elemzéseivel segíti a globális gazdasági jelenségek és folyamatok feltárását, megértését. A magyar gazdaságra gyakorolt hatások előrejelzését széles szakértői háttérre támaszkodva alapozza meg. A tudományos testület a kutatás, az oktatás és képzés, az üzleti szféra, valamint a kormányzat szakembereinek részvételével negyedévente vitafórumot rendez a Tanács tagjai által legfontosabbnak ítélt világgazdasági kérdésekről, továbbá ajánlásokat fogalmaz meg a jövőbeli kutatásokra vonatkozóan. Az aktuális kutatási témákról szervezett tanácskozások anyagaiból rendszeres publikációkat bocsát közre, és évente tanulmánykötetet jelentet meg. A Tanács újjáalakításával a Magyar Tudományos Akadémia társadalmi szerepvállalásának növelésére és a szélesebb közvélemény számára is láthatóbbá tételére törekszik.

Befejeződik a konszolidáció a TTK-ban

Az MTA Természettudományi Kutatóközpont (MTA TTK) konszolidációja 2018 végére befejeződik. Az Akadémia támogatásával és jelentős belső erőfeszítésekkel 2017 végéig a korábban feltárt fedezethiányt felszámolták. Az intézmény likviditási helyzete stabilizálódott, jelenleg kiváló. A gazdálkodási folyamatok teljes átvilágítása és a projektgazdálkodás átlátható nyilvántartásának kialakítása, valamint a felelős vezetői irányítás kellő biztosíték arra, hogy ne ismétlődjön meg újra a fedezethiány kialakulása. 2017-ben már nem volt akadálya a szakmai munka zavartalan folytatásának, minden aktuális feladatnak megvolt a forrása. 2018-ban lehetővé vált a korábban felfüggesztett, illetve az aktuális emeritusi díjak kifizetése.

A 2017-ben megjelent elnöki határozat alapján megkezdte munkáját az MTMT Tudományos Tanácsa és az MTMT Koordinációs Testülete, amelyek az új verzióra való ütemezett átállás folyamatát is felügyelik.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete legjelentősebb 2017. évi eredményei az Arany János-emlékév megszervezéséhez és lebonyolításához kapcsolódnak. Megjelent három, Arany János életét és munkásságát fókuszba állító tanulmánykötet. Elindult a Nemzeti Klasszikusok Digitális Kézirattára weboldal is, amelyen elsőként az Arany János-kéziratok digitális kópiái jelennek meg. E vállalkozás az MTA BTK, az MTA Könyvtár és Információs Központ (MTA KIK) és az Országos Széchényi Könyvtár együttműködésében valósult meg.

Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont (MTA ATK) Talajtani és Agrokémiai Intézet munkatársainak vezetésével, a Pannon Egyetem, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (EC JRC) és a Nemzetközi Talajinformáció Intézete (ISRIC) közreműködésével elkészítették Európa talaj-vízgazdálkodási térképeit. A létrehozott 3D EU-SoilHydroGrids adatbázis Európa talajainak vízraktározó és vízvezető képességét számszerűsítve mutatja be, ezáltal alapvető információt nyújt a klímatudatos és vízmegőrző területhasználat tervezéséhez. A térképek az Intézet honlapjáról ingyenesen letölthetők ezen a linken.

Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (MTA SZTAKI) kutatói 2017-ben jelentős eredményeket értek el az autonóm járműirányításhoz szükséges fedélzeti műszerezés telepítésével és a képi eszközök kalibrálási módszerének a kidolgozásában. Megvalósították a képalapú útvonalbemérést és geometriai követést, valamint a mélytanulás-alapú felismerési eljárásokat, amelyek alkalmazásával nagyszámú laboratóriumi, illetve városi mérést végeztek.

A tudományos teljesítmény mutatószámai

A főtitkár beszámolt arról, hogy az akadémiai kutatóintézet-hálózatban 2017-ben több tudományos publikáció született, mint 2016-ban. Kifejtette, hogy az egy évvel korábbi adatokhoz képest a publikációk száma az élettudományok területén 2,8%-kal, a bölcsészet- és társadalomtudományok terén 3,1%-kal, míg a matematikai és természettudományok területén 10,1%-kal nőtt. Az impaktfaktoros folyóiratban megjelent cikkek száma évek óta emelkedik. Míg 2009-ben összesen 1519 cikk jelent meg, ez a szám 2017-ben 2402-re nőtt a kutatóintézet-hálózatban, ami az eddigi legmagasabb érték. Az impaktfaktor használata főként az élettudományok és a természettudományok, valamint a közgazdaság- és társadalomtudományok egyes területein jellemző, a bölcsészettudományok több területén a tudományos könyvek, monográfiák, tanulmánykötetben megjelent tanulmányok jelentősége nagyobb.

Elkészült és induló beruházások

Az utóbbi évek egyik legnagyobb beruházásaként valósult meg a budapesti Tóth Kálmán utcában az MTA új Humán Tudományok Kutatóháza. A 2017 elejére elkészült ingatlanba költöztek a budai Várból az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont egyes intézetei, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, valamint a Budaörsi úti épületből az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont egyes intézetei, továbbá itt kapott helyet az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény is. A több mint 21 000 négyzetméter alapterületű kutatóház – amelynek felépítését a Kormány 6,8 milliárd forinttal támogatta – közel 750 kutató számára biztosítja a modern kutatási feltételeket. Az MTA vezetésének várakozása szerint a korábbinál is hatékonyabb lesz a munka, és szorosabb együttműködés alakul ki a különböző bölcsészet- és társadalomtudományi ágak kutatói között.

A Kormány az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (MTA KOKI) fejlesztésére, új kutatóépület kialakítására 3,5 milliárd forint összegű forrást biztosított. Az MTA KOKI fejlesztésére javasolt további 2,8 milliárd forintról a közeljövőben várható döntés. Az építés 2018 őszétől – a tervek szerint – 2020 kora tavaszig tart, a próbaüzem és a költözés pedig 2020 nyarán fejeződik be.

A főtitkár kitért arra, hogy évek óta gondot jelentett az egyre növekvő számú fiatal kutató elhelyezése az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben (MTA RAMKI). Az MTA által támogatott beruházás eredményeként 2017 szeptemberében adták át a tetőtér-beépítéssel, bővítéssel járó, további 38 matematikus kutató elhelyezésére alkalmas, kilenc új, tágas kutatói szobát a Reáltanoda utcai Redl-palotában működő kutatóhelyen.

2017-ben elkezdődött az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA CSFK) soproni telephelyű Geodéziai és Geofizikai Intézetének teljes külső-belső felújítása, amelyhez 2016-ban az MTA 600 millió forint támogatást nyújtott. A Piszkéstetői Obszervatórium és a nagycenki Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium, továbbá a Földtani és Geokémiai Intézet, valamint a Földrajztudományi Intézet laboratóriuma is folyamatos fejlesztések és felújítások helyszíne.

Az MTA folyamatban lévő nagyberuházásai az MTA Nyelvtudományi Intézetet (MTA NYTI) is érintették. Az Intézet összesen 660 millió forintos felújításával összefüggő közbeszerzési eljárás lezajlott, a kivitelezés megkezdődött. Az MTA NYTI Benczúr utcai épületébe történő visszaköltözése 2018. május 31-től várható. A NYTI a munkálatok idejére az MTA Teréz körúti irodaházába költözött.

A Kormány a martonvásári Agrár-Innovációs Centrum (AIC), az MTA ATK új kutatási tömbje kialakításáról szóló kormányhatározat alapján az MTA ATK fejlesztésére, új kutatóépület, illetve látogatócentrum kialakítására összesen 6,8 milliárd forint összegű forrást, továbbá műszerekre a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal fejezetében 3 milliárd forint összegű forrást biztosított. A 800 millió forintból megvalósítandó Agroverzum Látogatóközpont egyik kitüntetett célja, hogy modern tudománykommunikációs eszközökkel tegye érdekessé és érthetővé az agrárkutatás céljait és eredményeit, elsősorban a fiatal generáció számára, ideértve a megújuló MTA ATK aktuális kutatási eredményeinek megismertetését.

A Látogatóközpontnak helyet adó „kiskastély” épületének átalakítása a szükséges felújítással és hozzáépítéssel folyamatban van, elkészült a belsőépítészeti koncepcióterv, és megtörtént a szakmai tartalom kialakítása is. A vállalt kivitelezési határidő 2018. augusztus 20. A beruházás részeként megkezdődött a kéthektáros Brunszvik-kert (Kastély előkert) rekonstrukciója is, ennek kivitelezési határideje előreláthatólag 2018. május vége. Az új kutatótömb fogadja be az MTA ATK jelenleg több telephelyen működő intézeteit, így a Mezőgazdasági Intézet mellé költözik a Növényvédelmi Intézet, továbbá a Talajtani és Agrokémiai Intézet. Az MTA ATK 2017 júniusában a Magyar Építész Kamara közreműködésével nyílt tervpályázatot bonyolított le a kutatótömb tervezésére. A beérkezett 12 pályamű közül került kiválasztásra a nyertes terv. A kutatótömb tervezése 2019 májusában zárul le. Ezt követi a kivitelező nyílt uniós beszerzéssel történő kiválasztása. Az építési munkálatok várható időigénye 1,5 év. Az építési költségek elmúlt évekbeli jelentős drágulása miatt szükséges a rendelkezésre álló források és az épülettel szemben támasztott igények összehangolása.

Szoros együttműködés a felsőoktatással

A főtitkár beszédében hangsúlyozta, hogy az MTA kutatói továbbra is fontos szerepet vállalnak a felsőoktatásban. A felsőoktatásban oktató kutatóintézet-hálózati kutatók száma az élettudományok területén kismértékben nőtt, a másik két tudományterületen kisebb mértékben csökkent. 2017-ben a kutatóintézet-hálózatban közalkalmazotti státuszban, teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott kutatók 38,5%-a oktatott felsőfokú oktatási intézményben (2016-ban ez a mutató 40,5% volt). 20 doktori iskola vezetője intézethálózati kutató (2016-ben e doktori iskolák száma 25 volt). Az MTA közfeladatainak megvalósításában továbbra is fontos partnerként tekint az egyetemekre, hiszen az együttműködés erősítése mindkét fél számára előnyökkel jár.

Az MTA-kutatóhelyekről tartott beszámolót követően a főtitkár beszámolt az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa (AKT) 2017. évi tevékenységéről. Az AKT látja el az akadémiai kutatóhálózat testületi felügyeletét, jóváhagyja többek között az akadémiai kutatóhálózat egységeinek céljait, feladatait, és javaslatot tesz az egyes intézmények költségvetési támogatására is.