IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya

22 újabb Lendület-kutatócsoportot alapít az MTA

A Magyar Tudományos Akadémia 2009-ben hirdette meg a fiatal kutatók számára kiválósági programját, a Lendületet. A külföldön dolgozó tehetséges kutatók hazahívása, illetve a magyarországi kutatóhelyeken tudományos munkát végző tehetségek itthon tartása mellett a program fő célja, hogy erősítse az MTA kutatóhálózatának nemzetközi versenyképességét.

Heten külföldről jönnek haza

Az MTA 5 évre szóló támogatást nyújt a nyerteseknek. Az idei pályázati felhívásra 96-an jelentkeztek. Közülük 22 fiatal kutató kezdheti meg tudományos munkáját a program keretében. Heten az önálló kutatói pályájukat kezdő, jellemzően 38 év alatti, kiemelkedő és folyamatosan növekvő teljesítményt mutató, ígéretes fiatal kutatók számára kiírt Lendület I. támogatásával, közülük hárman külföldről térnek haza. A már sikeres önálló kutatói pályát folytató, jellemzően 35–45 év közötti, nemzetközileg is elismert, tartósan kiemelkedő és növekvő teljesítményű vezető kutatóknak kiírt Lendület II. keretében pedig tizenketten alakítanak új kutatócsoportot, közülük hárman külföldről térnek haza.

Az MTA 2016-tól azt is lehetővé tette, hogy az alkalmazott tudományterületeken dolgozó fiatal kutatók is részt vehessenek a programban. Pályázatukat azzal tudják sikeresen alátámasztani, hogy az eredményeik iránt érdeklődő vállalatok, a versenyszféra szereplői a megítélt támogatás meghatározott részét átvállalják, ezzel tanúsítva, hogy a kutatási téma és a kutatás várható eredményei fontosak a gyakorlat számára. A „Célzott Lendület” pályázati kiírására öten jelentkeztek. Hárman nyerték el a támogatást, közülük egy pályázó külföldről érkezik haza.

A Gazdaság- és Jogtudományok Osztályához tartozó nyertes

Lengyel Balázs közgazdász az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontban a hálózattudomány eszköztárát felhasználva próbálja megérteni a kommunikációs és szakmai kapcsolatok területi szerkezete, valamint a városok fejlődése közötti viszonyrendszert. A globális népesség egyre inkább városokban tömörül, ami az új problémák megjelenése mellett a gazdasági és technológiai fejlődést is nagymértékben segíti. A közgazdaságtan érvelése szerint ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a sűrű városi környezetben könnyebben tanulnak egymástól a cégek és a munkavállalók, mint a gyéren lakott területeken. E tanulási folyamatok megértésének alapvető eszközei a kapcsolathálózatok, ugyanakkor nagyon keveset tudunk a városokban lévő hálózatokról. Az ,Agglomeráció és Társadalmi Kapcsolathálózatok Kutatócsoport fő kérdése, hogyan befolyásolják a városi előnyök kialakulását a kapcsolathálózatok szerkezeti jellemzői és a hálózatokkal megragadható interakciók. A kutatásban kommunikációs adatok segítségével tárják fel a városok iparágai közötti tanulás mintázatát, régiók gazdasági növekedését magyarázzák a munkatársi kapcsolathálózatok szerkezetével, illetve a technológiai fejlődés földrajzi koncentrálódását vizsgálják feltalálók hálózatainak elemzésével.

Forrás: mta.hu