Sajtószemle

A fénynek a látványkultúrában egyre erősödő szerepével és jövőjével foglalkozik a VIII. Nemzetközi Fényszimpózium, amely csütörtökön vette kezdetét Pécsett, a Művészetek és Irodalom Házában.

A Nemzetközi Kepes Társaság háromnapos rendezvényén tizenkét országból érkező képzőművészek, tudósok mintegy harminc előadáson beszélnek a tudomány és a művészet kapcsolatáról, s beszámolnak a fényművészet legújabb eredményeiről.

Az előadók a szimpóziumon és azzal egy időben a helyszínen látható kiállításon szeretnék bemutatni az érdeklődőknek a fény környezetformáló lehetőségeit, a fény eltérő tulajdonságait felhasználó közvetlen kifejezési formákat. Áttekinthetőbbé kívánják tenni a folyamatot, amelyben a művészek "meghódítják és humanizálják" az optoelektronikai eszközöket: a lézert, a holográfiát vagy a száloptikát.

Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke a szimpóziumot megnyitó előadásában azt hangsúlyozta, hogy a tudomány és a művészet szoros és egymást igénylő kapcsolatban áll egymással, ez pedig egyre izgalmasabbá válik a mindennapokban.

"A felfedezések újabb és újabb lehetőségeket teremtenek a művészet számára, a tudomány és a technológia változásai pedig a művészetet is a tudomány megismerésére ösztönzik" - fogalmazott.

Úgy vélte: bár a tudomány nehezebben fogadja be a művészetet, több fogalom, mint például a szépség és a kreativitás a tudományban is használatossá vált. "Egy kiforrott műszaki alkotás mindig szép, ugyanez igaz a tudományos képletekre is. Az is elmondható, hogy mind a művészetben, mind a tudományban sok kreatív ember tevékenykedik" - jegyezte meg.

A Nemzetközi Fényszimpóziumot 1993 óta rendezik meg Kepes György (1906-2001) festő, fotóművész, fényművész tiszteletére, aki az Egyesült Államokban, Cambridge-ben az első olyan kutatóintézetet hozta létre, amely művészek, tudósok, technológusok kreatív együttműködését szolgálta, szolgálja.