Hírlevél
A tudománydiplomácia hírei
Fennállásának 350. évét ünnepli a Royal Society, a világ legrégebben működő akadémiája. A szervezet ünnepélyes közgyűlésén részt vett Pálinkás József, az MTA elnöke, aki angliai látogatásán találkozott az Oxfordi Egyetemen kutató magyar tudósokkal is.
Három fő területen lesz szüksége a politikusoknak tudományos megalapozottságú iránymutatásra a következő években – nyilatkozta az mta.hu-nak az európai akadémiákat tömörítő szervezet új elnöke, Sir Brian Heap.
A klímaváltozás és a fertőző betegségek terjedésének összefüggéseit feltáró kutatássorozat megállapításait tartja az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete egyik legjelentősebb eredményének Volker ter Meulent, a szervezet leköszönő elnöke.
Együttműködési megállapodásról szóló jegyzőkönyvet írt alá a Magyar Tudományos Akadémia- és a Kínai Társadalomtudományi Akadémia elnöke.

Hírek

2010.06.17.
vissza

A független tudomány hangja az unióban - interjú az EASAC Tanácsának leköszönő elnökével

A klímaváltozás és a fertőző betegségek terjedésének összefüggéseit feltáró kutatássorozat megállapításait tartja az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete egyik legjelentősebb eredményének a szervezet leköszönő elnöke. Volker ter Meulent, a német Leopoldina Akadémia korábbi elnökét az EASAC Tanácsának budapesti ülésekor kérdezte az mta.hu a szervezet elmúlt három évben végzett munkájáról és a jövő kihívásairól.

- Az EASAC legfőbb törekvése, hogy tanulmányaival segítse az Európai Parlamentet és az Európai Bizottságot a tudományosan megalapozott döntések meghozatalában. Nem lobbitevékenységet folytatunk, sikerünk legfőbb mércéje az, ha a politikusok hozzánk fordulnak és hallgatnak a véleményünkre – nyilatkozta Volker ter Meulen. Mint elmondta, az EASAC súlyát maga a tagság adja, hiszen a tudományos akadémiák világszerte a legfüggetlenebb és legnagyobb tekintélyű intézmények közé tartoznak.

A szervezet leköszönő elnöke szerint az elmúlt évek eredménye, hogy az Európai Bizottság számol az EASAC véleményével, legutóbb az unió energiaellátását kiegyensúlyozó fejlett áramelosztó rendszerekkel, a gridekkel kapcsolatban kérték ki a szervezet állásfoglalását. Mint azt Volker ter Meulen elmondta, az EASAC lehetőséget biztosít arra is, hogy a tagakadémiákon megfogalmazott vélemények szélesebb nyilvánosságot kapjanak.

- Sajnos, ha egy ország akadémiája tesz javaslatot az unió döntéshozóinak, azt ritkán veszik figyelembe, az EASAC tanulmányának azonban nagyobb esélye van arra, hogy célt érjen – hangsúlyozta az orvosprofesszor. Hozzátette, hogy az évente kétszer megrendezett tanácsülések egyik legfontosabb feladata, hogy a tagok megvitassák a felvetett témákat, problémákat, döntsenek az azokkal kapcsolatos munkacsoportok felállításáról, amelyek aztán kidolgozzák a szervezet közös állásfoglalását.  Amellett, hogy döntéshozók is felkérik a szervezetet tudományos munkák készítésére, a legtöbb kezdeményezés a nemzeti akadémiáktól érkezik.

- Az utóbbi években számtalan témával foglalkoztunk, az alternatív energiaforrások terén alkalmazandó stratégiáktól kezdve a klímaváltozásig. Ez utóbbi egyik kevésbé ismert következményét, a fertőző betegségek terjedésének lehetőségét is megvizsgáltuk  - mondta Volker ter Meulen professzor. Az orvosprofesszor nagy jelentőséget tulajdonít a szakterületéhez is kapcsolódó kérdésnek, mint mondta, kezdeményezésére hat tanulmány is készült a témában. A szervezet félévente adta ki az állásfoglalásait, amely lehetővé tette, hogy az egyes részkérdésekkel behatóan foglalkozzanak. Így a tudományos társadalom is elismerte az EASAC-ot, mint a területen aktív intézményt, és a döntéshozóknak is feldolgozható mennyiségű, átlátható információt tudtak szolgáltatni.

- A felmelegedés miatt a kórokozók újratermelődésének periódusa lerövidül, új vírushordozó fajok, például Európában eddig ismeretlen szúnyogok jelenhetnek meg. A felmelegedés által sújtott afrikai területekről érkező bevándorlók által behozott kórokozók is veszélyt jelenthetnek. Az utóbbi helyzet kezelésére már egy évtizede javasoltuk egy koordinációs szervezet létrehozását – fejtette ki a professzor.

Az EASAC leköszönő elnöke szerint a szervezet egyik kihívása, hogy a társadalmat étintő témákkal idejében foglalkozzon, ne csak akkor, amikor az már a szélesebb közvéleményt is foglalkoztatja.  Példaként elmondta, hogy a koncentrált napenergia lehetőségeit már kutatja egy csoport, amelyben az érintett izraeli és egyiptomi akadémia vesz részt. Hasonlóan a szintetikus biológia és a toxikológia aktuális kérdéseiben is szeretnének a közvéleményt és a döntéshozókat befolyásoló jelentésekkel előállni.

Az mta.hu kérdésére Volker ter Muelen elmondta, hogy támogatja az EU új kutatástámogatási stratégiáját, amely szakított a korábbi gyakorlattal, és már nem kizárólag a spin-off cégek létrehozásával végződő, gyakorlati jellegű nemzetközi kutatásokat finanszírozza. – A tudomány fejlődéséhez szükség van az alapkutatásokra, amelyek gyakran nem járnak kézzelfogható eredménnyel, de ma még nem látott módon segíthetik az emberiséget – hangsúlyozta az orvosprofesszor.

-lp-

vissza