Hírek

– Ma már ismert, hogy a fizika, kémia vagy csillagászat törvényei a Földön ugyanúgy érvényesülnek, mint a világegyetem bármely részén. Nagy erővel folynak a kutatások annak kiderítésére, létezik-e univerzális biológia is – nyilatkozott az mta.hu-nak Almár Iván űrkutató-csillagász, az MTA doktora, aki a Royal Society „A földön kívüli élet detektálása és annak következményei a tudományra és a társadalomra” című londoni konferenciáján mutatta be az eseteges földönkívüli élet felfedezésére vonatkozó, bármilyen bejelentés fontosságát, társadalomra tett hatását számszerűen kifejező ún. London-skálát.
– A ritkán előforduló, de nagy jelentőségű események társadalmi hatásainak számszerű leírására már számos skála született. A földön kívüli élet kutatatásával kapcsolatban ilyen a London-skála – magyarázta az űrkutató. A skála 0-10-ig terjedő tartományban jelzi egy ilyen (esetleges) felfedezés fontosságát. 0-s értéket kap egy bejelentés, ha utólag kiderül róla, hogy téves vagy szándékosan félrevezető volt. A 10-es érték akkor adható, ha egy magasrendű, a földitől alapvetően eltérő (tehát például nem DNS-t használó), életben lévő organizmust földi laboratóriumban sikerül megvizsgálni, és megerősíteni, hogy ez egy, a bolygónkon találhatótól alapvetően eltérő életforma. A skálán az eddigi legmagasabb értéket, 3,6-os pontszámot, az 1996-ban a Marsról származó meteoritokban felfedezett fosszília-szerű képződmények kapták, amelyek a kutatók egy csoportja szerint a földönkívüli élet kialakulásának lenyomatai – tette hozzá Almár Iván.

Az idén Londonban megrendezett asztrobiológiai konferencia példaértékű volt a tudományos ismeretterjesztés szempontjából. Az előadásokat a téma meghívott, neves képviselői tartották, de azok az érdeklődő nagyközönség számára is nyitottak, ingyenesen látogathatóak voltak. Almár Iván a konferencia második napjának délutánján mutatta be a Margaret S. Race amerikai asztrobiológussal közösen kidolgozott London-skálát, amely nagy érdeklődést váltott ki a szakma képviselőiből és a tudomány iránt érdeklődő hallgatóságból is. A magyar űrkutató előadása előtt egy sajtótájékoztatón röviden bemutatta témáját. Erre egyedüliként kapott lehetőséget a keddi előadók közül, akik között szerepelt Baruch Blumberg Nobel-díjas biológus, Frank Drake, a híres Drake-formula kidolgozója, Paul Davies, a világhírű ismereterjesztő fizikus, Christian de Duve, az élet keletkezésével foglalkozó Nobel-díjas kutató és Albert A. Harrison társadalomtudós.

A konferencián a nagyon népszerű téma három vonatkozása szerepelt – magyarázta Almár Iván. Az élet egyszerű formáinak létrejöttét vizsgáló asztrobiológiai kutatások elsősorban a naprendszeren belül vizsgálódnak. Az éppen ötven éves SETI (Search for Extraterrestrial Intelligence) program a távoli csillagok körüli értelmes civilizáció nyomait kutatja optikai és rádiótávcsövek segítségével. A harmadik kutatási irány az esetleges földön kívüli élet, esetleg technikai civilizáció felfedezésének társadalmi vonatkozásait, következményeit igyekszik feltárni. A földön kívüli élet kutatásának jelenlegi fő csapásiránya a Mars bolygó. Az űrkutató elmondta: egyre több bizonyítékunk van arra nézve, hogy nem csak a múltban, hanem jelenleg is van víz a Marson. Márpedig a mai biológiai ismereteink szerint az élet kialakulásához nélkülözhetetlen a víz jelenléte. A marsi élet kutatásával évek óta egy magyar kutatócsoport is foglalkozik a Collegium Budapestben. A Naprendszer határain túl már 400-nál is több bolygót fedeztek fel a csillagászok. Ezek közül csak néhány hasonlít valamennyire Földünkhöz. A kutatók szerint azonban a technikai fejlődésnek köszönhetően megnőtt az esélye annak, hogy egyre több, az élet hordozására alkalmas, föld típusú bolygót fedezzenek fel. E kutatásban magyar csillagászok is részt vesznek. A SETI kutatásokat a jövőben olyan nagy teljesítményű rádió távcső rendszerek is segíteni fogják, mint amilyen a jelenleg 42 antennából álló, de folyamatosan bővülő észak kaliforniai Allen Telescope Array (ATA) rendszer és a Kínában épülő új 500 méter átmérőjű rádiótávcső.
A konferencia előadásai megjelennek a most 350 éves Royal Society Philosophical Transactions című folyóiratában.

Korábban:

Földönkívüliek kutatója