Hírek

Mi a kémiai magyarázata a ketchup kissé ragacsos állagának, mivel csábítja a selyemhernyó lepke nősténye az udvarlókat és miért láttak jobban az éjszakai bevetésre induló pilóták akkor, ha áfonyalekvárt vacsoráztak - egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak a természettudományok iránt érdeklődők az MTA Kémiai Kutatóközpontja új folyóiratából.

- A Kémiai Panorámával a tudományág "emberi" arcát akarjuk bemutatni és fel akarjuk hívni a fiatalok figyelmét a kémiával kapcsolatos pályák szépségeire, valamint a kínálkozó lehetőségekre – nyilatkozta az mta.hu-nak a lap szaktanácsadó tudományos újságírója. Gózon Ákos szerint minderre azért van szükség, mert az újság vegyész-kutató szerkesztői és szerzői gyakran érzik úgy, hogy munkájukat meglepően sok értetlenség veszi körül. – Szeretnénk a tévhiteket eloszlatni és közel hozni a kémiát nem csak az érdeklődőkhöz, hanem azokhoz is, akik eddig esetleg idegenkedtek tőle – tette hozzá a kiadvány munkatársa.

Gózon Ákos elmondta, hogy a lap elsősorban a kémia iránt érdeklődő középiskolásoknak, valamint fiatal felnőtteknek szól. Ennek megfelelő az újság megjelenése, színvilága és mozgalmas tördelése is. A szerkesztő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy legalább ilyen fontos számukra a kémiatanárok figyelmének felkeltése is: szeretnék a pedagógusok munkáját is segíteni az írásokkal. Bár a cikkeket úgy szerkesztik, hogy azokat a laikus olvasó is követni tudja, bizonyos szövegrészek, illusztrációk, folyamatábrák és képletek azonban elsősorban a szakértő közönség számára lehetnek valóban izgalmasak.

A lap létrehozói úgy látják, hogy ismeretterjesztő céljaikat egy internetes honlappal szemben jobban segítheti egy nyomtatott kiadvány, mert azt a tanárok könnyebben tudják felhasználni az oktatásban és könnyebben forgathatják a kémiaórákon vagy szakköri foglalkozásokon. A cikkekről készült ismertetőket azonban elérhetővé teszik az interneten is.

Az írások között szerepel a 2009-es Nobel-díj ismertetése, de a szerkesztők arra is figyeltek, hogy a felfedezés tudományos háttere mellett a díj történetével is megismerkedhessen az olvasó. A témával foglalkozó írásból kiderül: Alfred Nobel végrendelete előírta, hogy az elismeréssel mindig az előző év teljesítményét kell díjazni. Ugyan a kezdeti időkben valóban a friss felfedezéseket ismerték el, ma már ez nem szokás, ezért „sok idő telik el a felfedezés és a stockholmi telefonhívás között”.  A mára kialakult gyakorlat szerint azok kapják csak meg az elismerést, akiknek az eredményei kiállták az idők próbáját.

Az MTA Kémiai Kutatóközpontja szakembereiből álló szerkesztőség célja, hogy a mindennapokban tapasztalható jelenségeket a kémikus szemszögéből magyarázza meg. Az újságárusoknál elsőként kapható lapszámban egyebek mellett olvashatunk arról, hogy milyen hasonlóság mutatható ki a kristályszerkezet és a katedrális-építészet között, milyen kémiai magyarázata van a ketchup kissé ragacsos állagának, és mitől válik csábítóvá a selyemhernyó lepke nősténye az udvarlók számára, az interneten elérhető korábbi próbaszámokban pedig például arról, hogy miért láttak jobban az éjszakai bevetésre induló pilóták akkor, ha áfonyalekvárt vacsoráztak.

-lp-