RSS

A tudománydiplomácia hírei

  • Sikeresen érvelt az alapkutatások mellett Brüsszelben az MTA elnöke

    Európa legtekintélyesebb tudósai közül hívtak meg hatot abba a küldöttségbe, amely az alapkutatások fontossága mellett érvelt szerdán Brüsszelben. Az elit tudóscsoport tagja volt Sir Paul Nurse, a Royal Society elnöke és Lovász László, az MTA elnöke is. A tanácskozás után az Európai Bizottság kutatásért felelős biztosa ígéretet tett rá, hogy legkevésbé az alapkutatásokra szánt összeget csökkentik azért, hogy finanszírozni lehessen az EU új stratégiai befektetéseit.

MTA
üdülők

129529

Pécsi régészek könyve a római limesről


A római limes egy letűnt civilizáció kiemelkedő tudományos és technológiai emléke – hangsúlyozta Gabler Dénes régész, az MTA doktora a Pécsi Tudományegyetem (PTE) régészeti tanszéke Danube Limes kutatócsoportja által megjelentetett három kötet keddi budapesti bemutatóján.

A Rómaiak a Dunánál, A római hadsereg a limesen/A római limes Magyarországon, valamint A Danube Limes projekt régészeti kutatásai 2008-2011 között című kötetek a pannóniai határvédelmi rendszer világörökségi nevezését előkészítő kutatásait foglalják össze. Mindhárom kötet kétnyelvű – magyarul és angolul ismertetik a legújabb kutatási eredményeket.

Mint történelmi bevezetőjében Gabler Dénes kifejtette, a Római Birodalom határait jelölő limes Britanniában a Hadrianus-falat, Felső-Germániában földsáncot, a Rajnánál, Dunánál, vagy az Eufrátesznél a folyót jelentette. Ezek képezték azt a fizikai akadályt, amely a Róma által birtokba vett területeket a barbár világtól elválasztotta.

Bár a limes egyfajta zárat jelentett, mégsem hasonlítható a 20. századi "vasfüggönyhöz", hiszen a találkozások helye volt. A légiótáborok felügyelete mellett hozhatták piacra áruikat a barbárok, vagy szerezhették be a szükséges árucikkeket.

A kiadványokat méltatva rámutatott: óriási értékük, hogy noha jobbára a magyarországi védvonalszakasszal foglalkoznak, egységben láttatják a Római Birodalom határvédelmi egységeit, és így akarják világörökségi helyszínné tenni. A gazdagon illusztrált, 320 – jobbára színes – felvételt tartalmazó köteteket 23 szerző jegyzi, akik Visy Zsolt, az MTA doktora, a PTE egyetemi tanárának irányításával kutattak egy-egy szakaszt a legújabb eljárások - légi felvételek, térinformatika, geofizikai mérések - segítségével.

"A három kontinensre kiterjedő Római Birodalom 400 ezer fős hadseregének, többek közt 30 légiójának épített létesítményei közül hoz számos objektumot közel hozzánk a Római Birodalom határai című kiadvány, a Hadrianus falától a jordániai Gaszr-Bis erődig. A megmaradt, feltárt vagy épen rekonstruált építmények sokaságán kívül számos, a katonasághoz köthető lelet – fegyverek, érmek, bélyeges téglák, katonai tárgyú festmények fotói illusztrálják" – magyarázta Gabler Dénes.

A legterjedelmesebb kiadvány A Danube Limes projekt 2008-2011 című kötet, amely bemutatja a védvonal világörökségi értékeit, tartalmazza a PTE kutatócsoportja által felmért lelőhelyek katalógusát, a táborok, őrtornyok és a limes útszakaszainak leírását, jelenlegi állapotukra vonatkozó megfigyeléseket.

"A katalógus 80 tételt tartalmaz, ennyi limeslétesítményt sikerült felderíteni, felmérni, térképre vetíteni. A harmadik kiadványban, A rómaiak a Dunánál című kötetben a védvonal létesítményeit, mint világörökségi helyszínt mutatja be" – emelte ki Gabler Dénes.

Visy Zsolt az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy a Danube Limes UNESCO World Heritage elnevezésű projekt Magyarország, Németország, Ausztria, Szlovákia és Lengyelország örökségvédelmi szervezeteinek együttműködésével megvalósuló program, amely a dunai limesszakasz világörökségi jelölésének előkészítését tűzte ki céljául.

"Az uniós támogatással végzett hároméves programot 2011 végén zártuk le. Magyarország részéről a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal irányította a munkát, részt vett benne a Pécsi Tudományegyetem és a paksi önkormányzat, amely a római kori Lussonium bemutatása, kutatása kapcsán pályázott. E munka során készült el a pályázati anyag. A magyarországi védvonalak hossza eléri a 420 kilométert. Ha a térképet nézzük, a Duna vonala mentén mindenütt ott vannak ezek a különböző nagyságú objektumok, amelyek a világörökségi nevezés szabályai szerint vannak feltüntetve" – magyarázta Visy Zsolt.

Ismertetése szerint nagyon precíz, szinte centiméteres pontosságú térképészeti kutatásokat végeztek. A pályázatot jövő év elején nyújtják be a párizsi székhelyű világörökségi bizottságnak. A szervezet február táján veszi számba a befutott pályázatokat és indítja el a vizsgálatokat, a folyamat általában a benyújtástól számítva másfél évig tart.

"A látogató bizottság elemzi a pályázatot és felkeresi a helyszíneket, ahol azt is vizsgálja, hogyan néznek ki. A világörökségi helyszíneknek ugyanis nyilvánosnak, látogathatónak kell lenniük, el kell látni őket információs táblákkal. Ez egy óriási feladat, hiszen hatalmas területről van szó" – magyarázta Visy Zsolt.

Hozzátette: a fogadókészség nagyon nagy, hiszen a világörökségi bizottság örömmel vesz minden nemzetközi összefogást.

"Ilyen nagy területen, ennyi országot egyesítő világörökségi helyszín nincs, mint a dunai limes" – emelte ki Visy Zsolt.

forrás: pecsiujsag.hu