RSS
129570

Az ellentétek vonzzák egymást: ellentétszótár


A kötet a Magyar Nyelv Kézikönyvei sorozat 22. tagja. Borítója is szellemesen utal tartalmára, színe: fekete-fehér, vörös-fekete és a díszítő ábra a címlapon kör-háromszög. Az ellentét, idegen szóval antoníma, nem csupán nyelvészeti fogalom, hanem filozófiai kategóriai is, mint Kemény Gábor professzor említette a könyv bemutatóján, miközben a szótár újszerűségét méltatta. Tudósítónk Temesi Violával, a most megjelent Magyar ellentétszótár főszerkesztőjével beszélgetett a mű létrejöttéről, céljáról és a hasonló célú kiadványokról.

Milyen előzményei vannak idehaza a szótárnak?

– A Magyar szókincstár. Rokon értelmű szavak, szólások, ellentétek szótára, amely 1998-ban jelent meg, már tartalmazott ellentétes jelentésű szavakat, majd a 2003-ban megjelent Értelmező szótár+ című kétkötetes szótár is. Mind a kettő a Tinta Könyvkiadó érdeme.

Mennyi ideig készült a szótár?

– Több mint 10 évig, a Magyar szókincstár megjelenésétől, 1998-tól folyamatosan, kisebb-nagyobb szünetekkel folytak a munkálatok.

Hány szónak van megadva az ellentéte?

– Háromszáz híján 14 ezer vastag betűs címszónak vannak felsorolva a szótárban az ellentétei, a címszó jelentései szerint csoportosítva.

– Vannak olyan szavak, amelyeknek nincs ellentéte?

– Természetesen vannak, mindnyájan zavarban lennénk, ha pl. a bögre vagy a ceruza szónak kellene megkeresni az ellentétét. De ha eszünkbe jutnak Zrínyi ismert verssorai, "Nem irom pennával, / Fekete téntával, / De szablyám élivel, / Ellenség vérivel, / Az én örök hiremet..." akkor meg kell állapítanunk, hogy ebben a versben, ebben a szöveg-összefüggésben a penna a szablya ellentéte, és a fekete tinta az ellenség vérének ellentéte.

Mi volt a legnehezebb a szerkesztés közben?

– A szavak jelentése közötti különféle logikai viszonyok, kapcsolatok felismerése, a nem megfelelő kizárása a szótár anyagából. Ilyen volt az alá-fölérendeltség (pl.: alispán – főispán), a rész – egész viszony (pl. alkotóelem – összesség), a fajta (pl. ásványvíz – csapvíz), a szavak közötti asszociatív kapcsolat, mely nemegyszer egy ismert történeten alapul (pl. bárány – farkas, elefánt – nyúl), ok - okozat viszony (pl. eredet – eredmény).

Hogyan állt össze az anyag?

– A Tinta Könyvkiadóban még a Magyar szókincstár munkálatai közben nagy mennyiségű ellentétes jelentésű szópárt gyűjtöttünk. Ezt a szóanyagot nyersanyagként felhasználtuk a Magyar ellentétszótárhoz. Az ellentétszótár készítésekor idegen nyelvű szótárak is szolgáltak mintaként, lefordítottuk a bennük található antonimákat, de fenntartással kellett kezelnünk a fordítást a szemléletbeli, kulturális jelegű különbségek miatt. Pl.: az angol szótárban a dolgozik szó ellentéte a pihen volt, a magyar anyanyelvűek azonban inkább a henyél szót mondanák ellentétként. Valószínűleg befolyásolnak minket a magyar nyelvű közmondások (Aki nem dolgozik, ne is egyék!), vagy a tücsök és a hangya meséje, ahol a könnyelmű, olykor henyélő tücsökkel a dolgos hangya áll szemben. Szólistákat állítottunk össze, kerestünk olyan képzőket, szóvégződéseket, amelyek sok esetben automatikusan ellentétes jelentésű szavakat hoznak létre, pl. ilyenek a -szerű, -szerűtlen végződésű szópárok, pl.: jogszerű – jogszerűtlen. Azonban ezekkel is vigyázni kell, mert van menetrendszerű, de nincs menetrendszerűtlen szó. Ugyancsak találhatunk ellentétes jelentésű szópárokat az -s ,és a  -talan, -telen képzők alkalmazásával: hatásos - hatástalan, békés - békétlen, barátságos - barátságtalan. Előfordulhat, hogy ezekkel a képzőkkel létrehozhatunk ugyan szavakat, de azok nem ellentétes jelentésűek: pl.: bizalmas – bizalmatlan, csinos – csintalan, gondos – gondtalan. A szavak gyűjtése közben sok olyan szót is felvettünk a szótár anyagába, amelyet végül kihagytunk, mert első látásra talán ellentétes jelentésűeknek látszanak, de tulajdonképpen másfajta logikai viszony van a szavak között. A szótár végleges változatából kihúztunk sok idegen szót, pl.: absztrahál – konkretizál és sok összetett szót is, pl.: adóbehajtás – adóelengedés.

Milyen külföldi előzményei vannak a magyar ellentétszótárnak?

 

– Angol, német, orosz előzményekre is támaszkodtunk a szerkesztés, gyűjtés közben. Ezeknek a nagy nyelveknek már több mint ötven éve elkészült az ellentétszótára.

Az ellentét gyakran szerepel költői művekben. Említsen, kérem, néhány példát!

- Nagyon gyakran élnek az írók, költők azzal, hogy a mű címe ellentétet hordoz, ez figyelemfelkeltő hatású. Pléldául Tolsztoj: Háború és béke, Stendhal: Vörös és fekete, Verne: Észak Dél ellen. Talán Villon Ellentétek című verse fejezi ki legjobban a költői nyelv eszközeivel az ellentétes jelentésű szavak lényegét: "Szomjan halok a forrás vize mellett, Tűzben égek, és mégis vacogok." Mégsem ez a vers lett a kötet mottója, mert azt szerettük volna, ha egy magyar nyelven íródott vers van ott, ezért választottuk Petőfi Mögöttem a múlt című versét: "Mögöttem a múlt szép kék erdősége, Előttem a jövő szép zöld vetése, Az mindig messze, és mégsem hagy el, Ezt el nem érem, bár mindig közel." Itt a múlt és a jövő, messze és a közel ellentéte figyelhető meg.

Eszünkbe jutnak csalóka ellentétek: csinos - csintalan. Őket hogy szűrték ki?

– A jelentés alapján lehet az ilyeneket kiszűrni. Például a gondos szó ellentéte a gondatlan, nem pedig a gondtalan. Ugyanakkor a gondtalan szónak is megtalálhatjuk az ellentétét: gondterhelt.

Mire jó egy ellentétszótár?

– Sokat megtudunk belőle a szavak jelentése közötti sokszor rejtett kapcsolatokról, ezáltal a világ dolgai között is segít eligazodni. A szó jelentése nem választható el az ellentététől, együtt járnak, mint a fény és az árnyék

forrás: infovilag.hu