A Magyar Tudományos Akadémia 2009-ben hirdette meg a fiatal kutatók számára kiválósági programját, a Lendületet. A külföldön dolgozó tehetséges kutatók hazahívása, illetve a magyarországi kutatóhelyeken tudományos munkát végző tehetségek itthon tartása mellett a program fő célja, hogy erősítse az MTA kutatóhálózatának nemzetközi versenyképességét.

Heten külföldről jönnek haza

Az MTA 5 évre szóló támogatást nyújt a nyerteseknek. Az idei pályázati felhívásra 96-an jelentkeztek. Közülük 22 fiatal kutató kezdheti meg tudományos munkáját a program keretében. Heten az önálló kutatói pályájukat kezdő, jellemzően 38 év alatti, kiemelkedő és folyamatosan növekvő teljesítményt mutató, ígéretes fiatal kutatók számára kiírt Lendület I. támogatásával, közülük hárman külföldről térnek haza. A már sikeres önálló kutatói pályát folytató, jellemzően 35–45 év közötti, nemzetközileg is elismert, tartósan kiemelkedő és növekvő teljesítményű vezető kutatóknak kiírt Lendület II. keretében pedig tizenketten alakítanak új kutatócsoportot, közülük hárman külföldről térnek haza.

Az MTA 2016-tól azt is lehetővé tette, hogy az alkalmazott tudományterületeken dolgozó fiatal kutatók is részt vehessenek a programban. Pályázatukat azzal tudják sikeresen alátámasztani, hogy az eredményeik iránt érdeklődő vállalatok, a versenyszféra szereplői a megítélt támogatás meghatározott részét átvállalják, ezzel tanúsítva, hogy a kutatási téma és a kutatás várható eredményei fontosak a gyakorlat számára. A „Célzott Lendület” pályázati kiírására öten jelentkeztek. Hárman nyerték el a támogatást, közülük egy pályázó külföldről érkezik haza.

A Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályához tartozó nyertesek

Csörsz Rumen István irodalomtörténész a nyugat-magyarországi irodalom 1770 és 1820 közötti jobb megismerését szeretné elérni az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontban folytatott kutatásai eredményeként. Kutatócsoportja több, meghatározó fontosságú dunántúli író és más értelmiségi regionális és országos kapcsolatait vizsgálja a lokalitás és a nyilvánosság kérdéskörében, a barokk egyházi művelődéspolitikától a polgári sajtóig. Faludi Ferenc, Pálóczi Horváth Ádám és Révai Miklós munkáin túl Kresznerics Ferenc szótárát és több közköltészeti forrást is sajtó alá rendeznek. A kutatást korszerű adatbázisok segítik, amelyek áttekinthetővé teszik az írói levelezés, a tudós társaságok, a főpapi könyvtárak, a ponyvafüzetek új adatsorait, sőt a korabeli kézírásmintákat is. Az így létrejövő elektronikus szövegkorpusz több szakterületnek kínál sokrétű lehetőséget a korabeli nyelv- és művelődéstörténeti összefüggések feltárásához. A kutatócsoport nemzetközi konferenciákon és tanulmánykötetekben mutatja be eredményeit, s szakmai kapcsolatokat alakít ki más hazai és nemzetközi kutatócsoportokkal.

Kádár Zoltán Dániel az angol nyelv professzora, az MTA Nyelvtudományi Intézetben a nyelvi rítusok és a kultúraközi kommunikáció kapcsolatát vizsgálja. A rítus kifejezést hagyományosan ceremóniákra használják; a nyelvhasználat kutatásában a rítus olyan nyelvi gyakorlatokat ír le, amelyek segítségével társadalmi csoportok a normáikat fenntartják. Példának okáért nem csak egy ima lehet rítus, de az üzletkötésnek vagy egy konfliktusban a békítésnek is rituális jellege van. A rítusok különösen fontossá válnak a kultúraközi kommunikációban. Mivel a rítusok velünk élnek (és legtöbbször magunk sem vesszük észre, ha rituálisan viselkedünk), a működésük magától értetődőnek tűnik; azonban a rítusok kultúrák között változnak, és gyakran válnak konfliktus forrásává, ha két, más kultúrából származó személy egy közös rítusban vesz részt. Kádár Zoltán Dániel ezt a feltáratlan területet vizsgálja, mind nemzetközi anyag (brit, magyar, angol), mind hazai kultúraközi adatok, elsősorban a többségi, illetve roma, valamint a magyarországi kínai kultúrák közötti interakciók kutatásával. A kutatásnak nemcsak elméleti, hanem alkalmazott jellege is van, mivel az eredmények használhatók lesznek az oktatásban: a kutatócsoport létrehoz egy népszerűsítő interaktív honlapot, amely segít megérteni az kultúraközi kommunikációt, illetve a magyarországi roma és kínai kisebbségek interakciós rituális szokásait.

Forrás: mta.hu