FameLab

Döntősök

Az április 5-ei elődöntőn a zsűri 46 résztvevő közül választotta ki azt a 12 versenyzőt, akik megmérkőznek a döntőn, május 14-én. Ismerje meg őket!

2018. április 16.

Boromisza Zsombor vagyok, tájépítész mérnök. Agrárműszaki tudományterületen szereztem PhD fokozatot (tópartok tájvizsgálati módszerei). A Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Kar dékánhelyetteseként dolgozom és nagyon szeretek tanítani, oktatásfejlesztéssel, szakma-népszerűsítéssel, környezeti neveléssel foglalkozni. Hiszek benne, hogy a táj értékeit, folyamatait meg kell ismerniük az embereknek: nincs tájvédelem (táj adottságainak, értékeinek megőrzése) a társadalom tudatossága, érzelmi kötődése, érdeklődése, támogatása nélkül. Ha az előadásaim után néhányan energikusak lesznek, kedvük lesz tájakat felfedezni, aktív szereplői lesznek a tájvédelemnek, elégedett leszek!

Fiser Béla vagyok, kárpátaljai, magyar, keresztény, kutató és tanár. A kémia, biológia és fizika hármasának határán, számítógépes kémiai modellek segítségével vizsgálok különböző természeti jelenségeket és ipari folyamatokat. 2013-2016 között Marie Skłodowska-Curie Kezdő Kutatóként Spanyolországban, Olaszországban és Angliában dolgoztam. 2016 végétől a Miskolci Egyetem Kémiai Intézetében többek között új típusú poliuretánok tervezésével foglalkozom. 2017 nyarától a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán óraadó vagyok. Nemrég az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjának köszönhetően önálló kutatásokba kezdhettem. A Marie Curie Alumni Association (MCAA) Magyar Tagozatának titkára, illetve a Momentum Doctorandus és a NFTÖ Alumni közösség tagja vagyok. Hiszek abban, hogy a tudomány mindenkié. Az egyik kollégámtól hallottam, hogy Magyarországon is lesz FameLab. Úgy gondolom, hogy ez egy kiváló lehetőség arra, hogy közelebb vigyük a tudományt mindenkihez, s érthetővé, érthetőbbé tegyük a természetet.

“… nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené.” (Róma 9,16)

Jenei Péter - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizikai Intézetének tudományos munkatársa vagyok. Kutatásaimat elsősorban anyagtudományi témában végzem, az oktatómunkám során viszont legfőképp fizikatanár szakos hallgatókat tanítok. Nagyon fontosnak tartom, hogy a tanárok érdekesen és inspirálóan tudjanak a természettudományokról beszélni. A jelentkezésemet elsősorban az motiválta, hogy fejlődjek én is ezen a téren, ezáltal hatékonyabban tudjam képezni a jövő fizikatanárait erre a nagyon fontos feladatra.

Kis-Tóth Ágnes vagyok, és azért ugrottam fejest a FameLab világába, mert itt egyszerre két szerelmemnek hódolhatok, a tudománynak és a tanításnak. Engem először a matematika varázsolt el, és mire észbe kaptam, már az ELTE-n tanultam matematikusnak. Egyetemi éveim alatt a legnagyobb felfedezést akkor tettem, amikor rájöttem, hogy mennyire klassz dolog tanítani. Ezért eleinte egy magániskolában, majd nyolc éven át a Pázmány Egyetem informatika karán béleltem matekkal a friss egyetemisták fejét. Valahol útközben eszméltem rá, hogy a fizika túl érdekes ahhoz, hogy nélküle éljek. Így visszaültem az iskolapadba és a tanítással párhuzamosan megint tanulásra adtam a fejem. Az ELTE-n végeztem előbb a fizika alapszakot, majd a fizikus mesterképzést. Jelenleg éppen a doktori tanulmányaimat folytatom az ELTE Atomfizikai tanszékén, asztrofizika szakterületen. Témám a kozmológiai ionizált buborékok spektrumának modellezéséről szól. A kíváncsiság és a lelkesedés hajtott, amikor útra keltem a matematika és a fizika világában, most is ezek vezetnek, és pont ugyanezt a kíváncsiságot és lelkesedést szeretném másokra is ráragasztani, mert a tudomány mindennap körülvesz minket, és csodákra képes.

Miskolczi Christina vagyok. 2017-ben az ELTE TTK Idegtudomány és humánbiológia MSc szakirányon végeztem, jelenleg az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben (MTA KOKI) kutatok doktorandusz hallgatóként, ahol főként a gyermekkori szociális stressz és a felnőttkori kóros agresszió kapcsolatát és idegrendszeri háttérfolyamatait vizsgáljuk egereken (sosem hittem volna, hogy a hatévesen szerzett karate tudásom itt is kamatozódik). Azért jelentkeztem a versenyre, mert az általános tájékozatlanságnak, az áltudományok térhódításának csak az szabhat gátat, ha a kutatók a saját szakterületükön belül szerzett hasznos tapasztalataikat érthető formában osztják meg az emberekkel. Egyik fő példaképem, Oliver Sacks a neurológiai zavarokkal küzdő pácienseinek az esettanulmányait közérthető és élvezetes formában írta meg, és az agy működése iránt érzett rajongása sokakat megfogott. Ezt szeretném elérni én is.

Mokos Judit vagyok, elméleti evolúcióbiológus. Napjaimat az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék doktorandusz irodájának egyik nagyon kényelmes foteljában töltöm. A fotel elengedhetetlen munkaeszköze minden elméleti biológusnak, csak úgy, mint a számítógép, aminek segítségével az életből vett adatok alapján olyan kérdésekre keresem a választ, mint hogy miért adományoz valaki névtelenül, mi a jó abban, ha ismeretleneknek segítünk, és hogy miért lesz valaki menő, ha segít. Az elmúlt években kutattam állatok csajozási szokásait Angliában, voltam növényszakértő a Börzsönyben, foglalkoztam hátrányos helyzetű gyerekek oktatásával Budapesten, és amikor éppen nem tudománykodok, akkor a szépirodalomba kontárkodom bele.

Gyerekkorom hősei David Attenborough és Jane Goodall, náluk Szupermen sem menőbb.

Szeretnék olyan kutató lenni, aki képes elmondani a barátainak és az anyukájának, hogy mivel foglalkozik, anélkül, hogy az őt hallgatók összes haja kiesne a hárombetűs rövidítésektől. Semmit sem ér a kikutatott dolog, ha nem értik az emberek. A tudomány mindenkié!

Molnár Orsolya vagyok, 2007-ben végeztem az ELTE-n biológusként, majd ugyanitt szereztem a doktorimat ökológiából, illetve evolúcióbiológiából. Az ezt követő években Amerikában és Brazíliában folytattam a kutatásaim, amiket ma az ELTE és a Madridi Természettudományi Múzeum közreműködésével végzek. A kutatás mellett folyamatosan oktattam külföldön, jelenleg pedig idehaza az ELTE-n, illetve a Duna International College-ben. Számomra az előadások legfontosabb és legélvezetesebb része, ha megoszthatom a hallgatósággal a felfedezés örömét. A tudománykommunikáció legfőbb célja szerintem, hogy bepillantást nyújtsunk abba a folyamatba, amiben lerántjuk a leplet a minket körülvevő világ működésének apró részleteiről. Nemcsak én szolgálok remélhetőleg érdekes és tanulságos anekdotákkal, hanem a hallgatóság révén lehetőségem van kiszakadni a kutatás elefántcsont tornyából és egy kívülálló szemével nézhetek saját munkámra. Ars poeticám szerint egy tudományos előadás sohasem egyirányú ismeretátadás, hanem egy intellektuális párbeszéd kezdete, amely, akár a kutatás maga, izgalmasan kezdődik, és ismeretlen kalandokba vezet.

Papp Benjamin Tamás vagyok, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának ötödéves orvostanhallgatója. Bioinformatika és elméleti immunológia témakörben másodéves korom óta kutatok. Három éve tanítok élettant másodéves orvostanhallgatóknak, amit nagyon szeretek csinálni. Kiskorom óta a tudományt népszerűsítő médiumok – videók, könyvek, magazinok –, továbbá néhány tanárom kiemelkedő hozzáállása motivált arra, hogy tudományos pályát válasszak. Szeretnék egykori mentoraim nyomdokaiba lépni, és minél szélesebb közönséggel megismertetni a tudomány szépségeit, hiszen az életünk részét képzi, bármit is válasszunk hivatásunknak. A FameLab verseny szellemisége tükrözi mindazt a hozzáállást, ami a tudomány felé sodort engem, így nagyon megtisztelőnek érezném, ha én képviselhetném hazámat a nemzetközi versenyen.

Pintér Gergő vagyok. Az ELTE Matematikus szakán végeztem 2010-ben. Jelenleg az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben dolgozom, fő projektem most a phd-m befejezése. Óraadóként tanítok időnként a BGE-n, a BME-n és az ELTE-n. 2011 óta az általam létrehozott MateMorfózis előadássorozat keretében tartok előadásokat laikus közönségnek, informális helyszíneken: budapesti underground szórakozóhelyeken és nyári fesztiválokon. A 2016-os TEDxYouth szereplésem óta próbálok nyitni más irányokba is a MateMorfózissal, több televíziós műsorban szerepeltem vele, összeraktam az előadásokból egy szabadon választható kurzust az ELTE-n, csináltam programot az OFF Biennálén. Tudománynépszerűsítési ars poeticám szerint nem a tudomány népszerűsége a fontos, hanem az, hogy az emberek érezhessék, a saját gondolkodásukon keresztül is lehet közük a tudománnyal átitatott világhoz.

Rózsa Lajos - Biológusként végeztem, de mivel a növényeket nem ismerem, hadd mondjam így, zoológus vagyok. Sok éven át egyetemeken tanítottam, majd váltottam, és az MTA egyik kutatócsoportjában dolgozom. Az állatok (köztük az ember) és kórokozóik kapcsolatát kutatom, e kapcsolatok evolúciós, ökológiai és viselkedési vonatkozásairól írok cikkeket és könyveket. Nemcsak az új kutatási eredmények motiválnak, de vonzanak a tudománytörténeti kérdések is, mint pl. a biológiai hadviselés története, vagy a csalók és sarlatánok szerepe a tudományban. Alapítása óta minden évben részt veszek Szatmárnémetiben a Darwin-napon. Barátaimmal ilyenkor nappal az iskolás gyerekeknek, este pedig a kocsmabeli érdeklődöknek tartunk előadásokat az evolúcióról, természettudományról és természetvédelemről. Tényleg, Önök szerint meg kell menteni a kihalástól a természetben élő, és különösen ritka parazita és patogén fajokat?

Szilágyi Szabolcs vagyok, és 4 évesen szerencsésen túléltem egy drótemberkés-konnektoros kísérletet. Úgy hiszem, ebben a pillanatban született meg a természettudományok iránti szerelmem. Az azóta eltelt 20 évben virágzó kapcsolatunk volt, ám elköteleződésünk gyümölcse most kezd csak el igazán beérni. Szerteágazó témáim mindig hallgató fülekre találtak, magyartanár édesanyámnak köszönhetően a tudomány-kommunikáció ugyanis a véremben van. De nem csupán beszélek a tudományról, csinálom is. Hardcore DIY rajongóként építettem már lánctalpas robottól kezdve 3D nyomtatón át vákuumkamrás plazmaberendezésekig sok mindent, továbbá számos startup- és ötletpályázaton is sikeresen szerepeltem (MVM EDISON, VISION2024, Vállalkozz Józsefváros!). Szakmai példaképeim olyan YouTube alkotók, akik tehetségüknek köszönhetően több millió nézőt oktatnak-szórakoztatnak (pl. SmarterEveryDay, Veritasium, SciShow, FullyCharged). Célom ennek az online műfajnak a meghonosítása a magyar nyelvű közönség számára, ezért is neveztem be a FameLab versenyre. Környezetmérnökként végeztem a BME-n, jelenleg ugyanott folytatom mesterképzésemet, majd pedig a doktori fokozatomat is ott kívánom megszerezni.

Vámi Tamás Álmosnak hívnak, a genfi székhelyű CERN egyik kutatócsoportjának vezetője vagyok. Középiskolás korom óta végzek kutatómunkát, eleinte anyagtudományi témában, 2012 óta pedig a részecskefizika/detektorfizika területén az MTA Wigner FK-ban, a CERN egyik magyar intézményében. Kutatásaink célja a világot átfogó (amúgy mindenkit érdeklő) fundamentális kérdések megválaszolása. Fontosnak tartom a tudás átadását is, ezért középiskolások egyéni mentorlásával is foglalkozom. Az egyik életcélom, hogy megismertessem az emberekkel, hogy a fizika nem a középiskolában tanultakról, hanem a mindenki számára érdekes kérdésekről szól. A FameLab tökéletes fórumnak bizonyul ezen cél megvalósítására, és remélem, hogy ennek segítségével sok ember szívéhez viszem közelebb a tudományterületet.