Eseménynaptár

Részletek

A konferencia – a központi akadémiai témához igazodva – az irodalom- és nyelvtudomány területén tekinti át az oknyomozó módszerek lehetőségeit. A téma meglehetősen tág teret biztosít, hiszen az irodalom- és nyelvtudós a szövegkiadástól kezdve az értelmezésig, az irodalomszociológiai és nyelvi kutatások szinte valamennyi ágazatáig mindenütt az okok, eredők, előzmények, rejtett dimenziók nyomait tárja fel. Az oknyomozás struktúrája ugyanakkor erősen meghatározza és sajátos narratíva kereteibe utalja magát a kutatás folyamatát, illetve a tudományos munkák szerkezetét.

Ráhangolódás

10.10–10.30:
Vallás és ábécé – barangolás a Slavia Latina világában
Kocsis Mihály, egyetemi tanár (SZTE BTK Szláv Filológiai Intézet)

A helyesírásban tükröződik a nyelvi kultúra története, ezért az egyes szavak írásmódjához, sőt magához az ábécéhez való ragaszkodás valójában ma már egy nemzeti szimbólum iránti tisztelet megnyilvánulása is. Egy-egy írásmódbeli változtatás követése vagy éppen annak elvetése korábban a vallási hovatartozást is kifejezhette, s erre a latin betűs szláv ábécék történetében is találunk példákat.

10.30–10.50:
Titkok az emlékkönyvekben
Katona Tünde, egyetemi docensm (SZTE BTK Germán Filológiai Intézet)

Az emlékkönyvek és a bennük található bejegyzések sajátos formáját mutatják egyén és választott eszmei közösség kommunikációjának. Abban a pillanatban, amikor megszületik a bejegyzés, egyszerre hatnak a vállalt intimitás és nyilvánosság erői. Tágan értelmezve a titok fogalmát, minden egyes bejegyzés titkot takar, vagy ha úgy tetszik, puszta meglétével nyilvánossá teszi, de fel nem tárja. Az előadás során ennek a jelenségnek járunk utána.

Plenáris előadások

10.50–11.20:
Kortársaink-e Shakespeare kortársai?
Kiss Attila, tanszékvezető egyetemi docens (SZTE BTK Angol Tanszék)

Az elmúlt néhány évet a hazai és a nemzetközi anglisztika a Shakespeare-évfordulók izgalmában élte. 2014-ben nemcsak Shakespeare születésének 450. évfordulóját ünnepeltük, hanem azt is, hogy éppen ötven évvel korábban, 1964-ben jelent meg angolul Jan Kott nagyszabású, új történelmi-politikai érzékenységeket kialakító könyve: Shakespeare Our Contemporary. A magyar fordítást 1970-ben jelentette meg a Gondolat Kiadó, és rövid időn belül a magyarországi anglisztikában is megkerülhetetlenné vált. Shakespeare mindannyiunknak kortársa – ez egyfajta szállóigévé, kritikai közhellyé vált a publikált és a színpadi értelmezésekben ugyanúgy, mint az egyetemi tananyagban. A kultúrakritikai fordulat dekanonizációs törekvéseinek hatására azonban egyre több szó esik arról is, hogy kitűnőségével együtt Shakespeare súlyos vízfejként nehezedik a kora modern angol kánonra, legalábbis a nem angol nyelvterületen történő recepcióban. Előadásomban azt feszegetem, vajon sikerülhet-e megbontanunk a reneszánsz drámai-színházi kánon masszív Shakespeare-központúságát, és fontolóra vehetjük-e, mennyire váltak mára kortársainkká kortársunknak, Shakespeare-nek a kortársai.

11.20–11.50:
A magyar Milton kritikai kiadás kutatási háttere
Péti Miklós, egyetemi docens (PPKE Angol Tanszék)

A Károli Gáspár Református Egyetemen 2012-től 2016-ig készítettük elő Jánosy István Milton-fordításának annotált, kritikai igényű kiadását (az OTKA projekt vezetője Fabiny Tibor volt, a projektben részt vevő harmadik kutató Ittzés Gábor). A munka során nem csupán a jegyzetapparátus elkészítésével kellett megbírkóznunk, hanem létre kellett hoznunk a fordítás sorszámozott, filológiailag korrekt szövegét is. A szövegkritikai munka során számos olyan problémába ütköztünk, amelyek túlmutatnak a Jánosy-féle fordítás által felvetett konkrét kérdéseken és a 20. századi magyar Milton recepcióval kapcsolatban is tanulságosak lehetnek. Előadásomban ezekből a kérdésekből szeretnék néhányat bemutatni.

11.50–12.30: Szünet

Konferencia-előadások 

12.30–12.50:
Mikrociklus az ún. Nagyciklusban
Ötvös Péter, egyetemi magántanár (SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék)

Az előadás az imitáció lehetőségeiről szól Balassi Bálint költészetében.

12.50–13.10:
A főfájós, a követelőző és a civakodó színészek – A Nemzeti Színház belső törvénykönyve és gyakorlati alkalmazása a 19. század közepén
Szalisznyó Lilla PhD, MTA TKI posztdoktori kutató (SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék)

A tervezett előadás a szűkebb színháztörténeti szakirodalomban is csak ritkán idézett és hivatkozott forrásokat szólaltat meg, a Nemzeti Színház közönség elől rejtett, a függöny mögött zajló életével kapcsolatos dokumentumait. Az intézmény nyomtatásban megjelent törvénykönyveinek és a kiadatlan, kéziratos törvényszéki jegyzőkönyveinek a segítségével néhány 19. századi színháztörténeti vonatkozású önelbeszélés eddig kevésbé méltatott forrásértékére igyekszem rámutatni; olyan mögöttes tartalmakat szeretnék a felszínre hozni, amelyeket a törvénykezés és a végrehajtás dokumentációja nélkül nem lehet vagy legalábbis nehéz észrevenni. 

13.10–13.30:
Arany-ábrázolatok
Hász-Fehér Katalin, egyetemi docens (SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék)

Arany Jánosról életében is, és közvetlenül a halála után is több portré készült. Az előadásban ezekből az arcképekből és a hozzájuk kapcsolódó, már nem képzőművészeti jellegű Arany-képekből látunk, hallunk válogatást.

13.30–13.50:
Schiller esztétikai írásainak korai magyar recepciója (1805–1820)
Simon-Szabó Ágnes PhD, MTA TKI posztdoktori kutató (SZTE BTK Magyar irodalmi Tanszék)

A tárgyalt időszakban két esztétikai tanulmány bukkan fel hazánkban: Die Schaubühne als eine moralische Anstalt betrachtet (1784) és az Über die Naive und Sentimentalische Dichtung (1795) értekezés. E szövegek tartalmi elemei egyrészről fellehetők a kijelölt időszak magyar nyelvű esztétikai diskurzusiban. Másrészről pedig rendelkezünk fordításaikkal is. Utóbbiak közé tartozik a Benke József-féle A Játékszín című fordítás, melyet 1810-ben adtak ki Budán. A második átültetés A Naiv és Sentimentális kőlteményről Bölöni Farkas Sándorhoz köthető. Ez a kolozsvári kézirat 1820 táján keletkezett, és máig kiadatlan. Az előadás az említett esztétikai tanulmányok kreatív átvételét elemzi, és a fordításokat mutatja be.

13.50–14.10:
Az afroamerikai hagyomány szerepe Toni Morrison regényeiben
Kovács Ágnes Zsófia, egyetemi docens (SZTE BTK Amerikanisztika Tanszék)

Toni Morrison regényeiben az afroamerikai történelem fikcionális újraírására vállalkozik. Morrison számára az afroamerikai múlt új története/i a rabszolgaság és a rabszolgaság hagyatékának újragondolását jelenti/k az elnyomott, gyakran az elnyomott nő szempontjából. Az írónő esszéiben megfogalmazza, hogy az újragondolás célja a traumatikus múlt rekonstruálásai mellett a szembesítés és a „gyógyítás”. Az előadás azt vizsgálja, hogy a transznacionális afrikai hagyomány milyen szerepet játszik Morrison regényes történelem-értelmezéseiben. Az afrikai mitologikus alakok, történetmondási stratégiák, zenei és performatív elemek beemelésének vizsgálatával arra a kérdésre keresi a választ, hogy az újraírás aktusának „gyógyító” funkciója miképpen értelmezhető a kulturális stúdiumok kontextusában.

14.10–14.30: Szünet

14.30–14.50:
Oknyomozás és tudományköziség a borvidékek néprajzi kutatásában
Simon András,  tanszékvezető egytemi docens – Mód László, egyetemi adjunktus (SZT BTK Néprjazi és Kulturális Antropológiai Tanszék)

A természet- és társadalomtudományok történetileg is nyomon követhető szoros kapcsolatát alapul véve tekinti át az előadás a „terroir” fogalmának értelmezését.

14.50–15.10:
Életveszélyes fenyegetések – a nyelvész nyomoz. Igazságügyi nyelvészet a gyakorlatban
Tóth Eszter (SZTE NYDI Magyar nyelvészeti alprogram)

Az előadás során névtelen, illetve álnévvel ellátott fenyegető levélnek az összehasonlító elemzését mutatom be. A nyelvészeti nyomozás célja, hogy kiderüljön, ki írhatta ezeket a leveleket. Vajon egy vagy több személytől származnak az írások? Az igazságügyi nyelvészet erre is választ adhat.

15.10–15.30:
Az explikatúrák nyomában a bírósági diskurzusokban
Varga Marianna (SZTE NYDI Elméleti nyelvészeti alprogram)

A bírósági tanúkihallgatásokon fontos az explicitség. A tanúkhoz intézett kérdésekben megfigyelhető a relevanciaelméleti keretben meghatározott explikatúrára való rákérdezés, amely bizonyítékként szolgál a puszta szemantikai jelentés diskurzusbeli elérhetőségére.

15.30–15.50:
Komparatív szerződésvizsgálat egy személytől származó szövegek között a kriminális karrier nyelvhasználati jellemzőinek figyelembevételével
Ránki Sára (SZTE NYDI Magyar nyelvészeti alprogram)

Az előadás  gyakorlati példán keresztül mutatja be a bűnügyi nyelvészet igazságügyi felhasználásának egyfajta lehetőségét. A kriminális karrier és az ahhoz kapcsolódó nyelvhasználat tükrében egy kihallgatási jegyzőkönyvből hogyan lehet okirati bizonyítékot készíteni arra vonatkozóan, hogy valakinek előre megírták-e gyanúsítotti vallomását. Tehát hogyan bizonyítható egy rendőrségi jegyzőkönyvből nyelvészeti eljárással, hogy annak szövege nem a gyanúsítottól származik?                                                               

15.50–16.10:
(Ok)nyomozás három állat után
Cserjés Katalin, egyetemi docens (SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék)

Mekkora műveltség szükségeltetik egy késő reneszánsz allegória (embléma) megfestéséhez és – értelmezéséhez? Kommentárok egy Tiziano-festmény kép-szöveg viszonyaihoz.