Eseménynaptár

Részletek

Plenáris ülés

Program:

14.00–14.10:    Elnöki megnyitó

• Lovász László, az MTA rendes tagja, az MTA elnöke (videoüzenetben)
• Vígh László, az MTA rendes tagja, a SZAB alelnöke

14.10–14.15:    Köszöntő

• Szabó Gábor, az MTA rendes tagja, az SZTE rektora
• Botka László, Szeged Megyei Jogú Város polgármestere

14.15–14.45:    Közelebb Európához – plenáris előadás

• Kondorosi Éva, az MTA rendes tagja, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézet kutatóprofesszora, az ENSZ főtitkárának tudományos tanácsadója, az Európai Tudományos Tanács tagja

14.45–15.15:    VII. Dél-alföldi Innovációs Díj – díjkiosztó ünnepség; a nyertes pályázatának bemutatása

• Dékány Imre, az MTA rendes tagja, a Dél-alföldi Innovációs Díj kuratóriumának elnöke      

15.15–16.00:    A „Tudomány Támogatásáért a Dél-Alföldön” Alapítvány és a SZAB közös pályázatának díjkiosztó ünnepsége

• Botka László, Szeged Megyei Jogú Város polgármestere
• Krisztin Tibor, az MTA levelező tagja, a SZAB alelnöke, A „Tudomány Támogatásáért a Dél-Alföldön” Alapítvány kuratóriumának tagja
• Vígh László, az MTA rendes tagja, a SZAB alelnöke

16.00:             Zárszó

Közelebb Európához
Kondorosi Éva, az MTA rendes tagja
Összefoglaló

Mi, magyarok mindig büszkék voltunk a szürkeállományunkra, tehetségünkre, kiváló tudományos eredményeinkre, nagy felfedezéseinkre és nem utolsósorban magas szintű oktatásunkra. Számos magyar származású kutató munkáját jutalmazták Nobel-díjjal, bár közülük egyedül Szent-Györgyi Albert érte ezt el hazai munkával. A matematika területén büszkék lehetünk a Nobel-díjjal egyenrangúnak tekinthető Wolf-, Abel- és Kiotó-díjas matematikusainkra. De említhetjük az Agy díjat is, amelyet elsőként három magyar tudós kapott meg 2011-ben. Ha azonban bármely mai nemzetközi felmérésben keressük a hazai tudományos produkció helyzetét, akkor az igen jelentős mértékben elmarad a hasonló méretű nyugat-európai országokétól.

A néhány évvel ezelőtt megalakult Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázataiban nincsenek előre meghatározott témák, bárki bármilyen tudományterületről pályázhat, és megvalósíthatja úttörő, a tudományterületét forradalmasító, magas kockázattal járó, de magas megtérülést ígérő kutatásait.  Az egyetlen feltétel a pályázó és a projekt kiválósága, azaz nincsenek politikai vagy földrajzi kiegyenlítő mechanizmusok Az ERC-pályázat elnyerése nemzetközi rangot és nagyfokú függetlenséget jelent a kutatók számára, továbbá a nagyvonalú támogatás lehetővé teszi önálló kutatócsoportok felépítését és a munkához szükséges legkorszerűbb műszerek beszerzését. A kutatóintézetek, egyetemek az ERC-pályázatok befogadásával, a kiemelkedő kutatási témák beindításával modernizálhatják a meglévő kutatási struktúrát, amit hazai forrásból nem lehetne megvalósítani. Noha ezekben a pályázatokban hazánk eddig viszonylag sikeresebb volt, mint régiónk többi országa, elmaradásunk a nyugat-európai versenytársakhoz (pl. Ausztria, Belgium, Hollandia, Finnország) képest így is jelentős. A helyzet javítására az MTA, valamint az NKFIH számos új programot vezetett be, többet az ERC-vel közösen, a tehetséges kutatók itthon tartására, illetve a külföldön dolgozók hazatérésének megkönnyítésére. Erőfeszítések történtek kutatóink felkészítésére, hogy sikeresebben szerepeljenek az ERC-pályázatokon. A helyzet tehát nem reménytelen. Összefogással, közös gondolkodással, céltudatos tervekkel változtathatunk a jelenlegi állapotokon, hogy a magyar tudomány nemzetközileg versenyképesebb legyen. Ebben nekünk, a MTA tagjainak különösen fontos szerepet és feladatokat kell vállalnunk.