Eseménynaptár

Részletek

A történeti földrajz emberközpontú diszciplína, az emberi tevékenységek térben releváns folyamatait, a kultúrtáj kialakulását és fejlődését, az antropogén tájformálást és a gazdaság térbeli szerveződését vizsgálja. A kultúrtáj emberi munkával átalakított és folyamatosan használt természeti táj – gazdálkodási és települési tér. Hosszú fejlődés-folyamat eredménye, nemzedékek (kisemberek) egymásra rétegződő alkotása, a Kárpát-medence népeinek történelmi öröksége.

Hazánk a honfoglalástól az Árpád-koron át a modern ipar kialakulásáig agrárország volt. A kultúrtájban folytatott élelem- és mezőgazdasági nyersanyagtermelés történelmünk során népességnövelő, gazdaságfejlesztő és struktúrafenntartó erőként hatott. Napjainkban, amikor a fenntartható fejlődést szolgáló környezetgazdálkodás szerkezetének és módszereinek kialakítására törekszünk, építhetünk a hisztogeográfia eredményire, a tradicionális táj- (természeti erőforrás) használat történelmi tapasztalataira.

A konferencia a magyar honfoglalás 1100. és az államalapítás 1000. évfordulója alkalmából 1995-ben induló, egy évtizedes interdiszciplináris konferenciasorozat, továbbá a történeti régiókról rendezett szimpóziumok folytatása. A honi történeti földrajz a szintetikus geográfia részeként az 1930-as években alakult ki. A kommunista hatalomváltást (1948) követően a szomszédos népek érzékenységére hivatkozva, a történeti földrajzot tiltott diszciplínává nyilvánították. Az 1970-es évektől, majd a következő évtizedben a magyar földrajztudomány egyes műhelyeiben kibontakozó szellemi reformfolyamat részeként, újraindult Magyarország történeti földrajzának kutatása. A konferencia nemcsak értékfeltáró, tudományos ismereteinket gazdagító rendezvény, hanem nemzeti identitásunkat is erősíti, és hozzájárul nemzetstratégiai céljaink megvalósításához is.

Program

A nemzetiségek asszimilációja a dualizmus korában
Beluszky Pál, a földrajztudomány doktora

Állam vagy/és ország: fogalmi és területi ütközések a Kárpát-medencében
Hajdú Zoltán, az MTA doktora

A kultúrtáj magterületei és terjedési irányai a Kárpát-medencében
Frisnyák Sándor, az MTA doktora – Csüllög Gábor PhD – Tamás László

Iszlám versus kereszténység – szimbolikus térfoglalás Szigetváron (Történeti földrajzi kutatások, 2013–2016)
Pap Norbert PhD

A Kárpát-medence városainak pusztulása a 16–17. században a hadszíntérré változott régiókban
Csorba Csaba

Kultúra a Bánságban – a Bánság kultúrái (1718–1918)
Kókai Sándor, a földrajztudomány kandidátusa

A vallási diverzitás jellemzői a dualizmuskori Magyarországon
Dövényi Zoltán, az MTA doktora – Németh Ádám PhD

Mesterség-mintázatok. Iparforgalmi foglalkozások eloszlása Magyarországon 1892-ben
Szulovszky János PhD

A magyar békedelegáció (1919–1920) „előzetes jegyzékeinek” érvrendszere, különös tekintettel a földrajzi-gazdasági érvekre
Gulyás László PhD

A trianoni Magyarország katonaföldrajzi helyzete és a magyar Honvédség alkalmazási lehetőségei
Suba János PhD

A kényszerpálya geográfiája (Magyarország hadba lépésének földrajzi kérdései a második világháborúban)
Nagy Miklós Mihály PhD

Történelmi kérdések földrajzi szemszögből: mi az, amit másképp lát egy földrajzos?
Demeter Gábor PhD

A regionális funkciók átrendeződése a történelmi Bihar vármegyében Trianon után
Baranyi Béla, az MTA doktora

Az 1888-as román–magyar határkijelölés és következményei, és a Székely határtúra mozgalom
Sallai János PhD

Békés megye újraformálódó települései a török kort követően – Külterületek és határhasználat, avagy mozdulatlan volt-e a falusi társadalom és gazdálkodás a 18–20. században?
Nagy Gábor, a földrajztudomány kandidátusa

A nyíregyházi tanyabokrok kialakulása és fejlődésének szakaszai (1753-tól napjainkig)
Pristyák Erika PhD

A szigetközi mezőgazdasági területhasznosítás alakulása a 20. században
Pozsgai Andrea

Elfeledett (?) szőlőhegyek Vas megyében
Baranyai Gábor PhD

Pécs alaprajzi fejlődése és településmorfológiája
Csapó Tamás, a földrajztudomány kandidátusa – Lenner Tibor PhD

A Mecsek történeti földrajza a késő középkortól a 21. századig
Máté Gábor PhD

Solt-szék történeti földrajza
Pánya István

A szabályozott migráció térbeli jellemzői a 11–15. századi Magyarországon
Csüllög Gábor PhD – Horváth Gergely, a földrajztudomány kandidátusa

Nyelvtörténet, helynévtörténet és történeti földrajz
Tóth Valéria, az MTA doktora

Víznevek és településnevek etnikumtörténeti tanulságai
Hoffmann István, az MTA doktora