Eseménynaptár

Részletek

Dunai László előadásában több mint három évtizedes, acél tartószerkezeti kutatásait foglalja össze. Ez az időszak egybeesik az újszerű acélszerkezetek megjelenésével és a korszerű méretezési módszerek kialakulásával, ami a műszaki tudomány hagyományos területi felosztásán és módszertanán túllépő feladatok elé állítja a kutatókat és mérnököket. Ezt a paradigmaváltást, a tudományterület fejlődésébe ágyazva, az előadó két tanszékvezető és akadémikus elődje – Kherndl Antal és Halász Ottó – munkásságából kiindulva mutatja be.

Az acélszerkezetek építése egészen a 19. század első feléig, a középkor építési hagyományaihoz hasonlóan, jórészt építési tapasztalatra támaszkodva – Kherndl Antal szavaival – „egyedül szemmérték alapján” történt. Akadémiánk első hídépítő mérnök tagja egy 1868-as szerkezeti összeomlás szakértése során így fogalmazott: „…feltétlenül meg vagyok győződve arról, hogy csekély számú évek után … egy építmény tervének kivitele nem fog megkezdetni, mielőtt a terv egyensúlyi viszonyai tüzetes tárgyalás alá nem vétetnek…”. Ennek szellemében dolgozta ki az akkor már ismert elméleti természettudományos háttér alapján a grafosztatika módszereit, amelyek lehetővé tették egyebek mellett a világhírű régi Erzsébet híd megvalósítását és a Széchenyi lánchíd átépítését. A statikai eljárások és a technológia fejlődésével egyre merészebb acélszerkezetek jelentek meg, de ezt az időszakot sem kerülték el súlyos szerkezeti katasztrófák. Az acélszerkezetek mértezésének gyenge pontjaira Halász Ottó hívta fel a figyelmet a számítási modellek és a valóság viszonyát is elemző székfoglaló előadásában, utalva a kutatás teendőire, a kísérleti és szimulációs eljárások fontosságára. Doktori témavezetőjeként ezzel a munícióval indította el az előadót tudományos pályáján, de annak eredményeit korai halála miatt már nem ismerhette meg.

Az 1980-as évek közepe óta tartó acélszerkezeti innováció új és újabb anyagokat, gyártás- és szereléstechnológiákat, szerkezeti kialakításokat eredményez, melyek új és pontosított méretezési hátteret igényelnek. Az új típusú, összetett viselkedésű szerkezetek fejlesztése komplex kutatást követel meg, amelynek módszertana magában foglalja mind az alapkutatás kísérleti és elméleti vizsgálatait, mind az eredmények gyakorlati alkalmazhatóságának céljával végzett kutatást. Dunai László doktoranduszhallgatóiból álló kutatócsoportjával kidolgozott és alkalmazott kutatási stratégiájának legfontosabb eleme a kísérlettel ellenőrzött numerikus modell, amellyel szimulálható a szerkezet valós viselkedése. A háromdimenziós imperfekt geometriai modellen végrehajtott, anyagilag és geometriailag nemlineáris analízis a szerkezeti vizsgálatok és az új méretezési elv alapja. Kutatásaik valós szerkezeti problémákra irányulnak, az általánosított eredmények szabványos eljárásokba épülnek be, hangsúlyos nemzetközi és ipari együttműködéssel. 

Dunai László előadásában mutatja be innovatív acélszerkezeteket, amelyek vizsgálatában szemlélteti a fentiekben ismertetett kutatási stratégia és méretezési módszertan alkalmazását. Bemutatja az elmúlt két évtizedben elterjedt vékonyfalú acélszerkezetek jellegzetes viselkedését és méretezési módszereit, a földrengési méretezés kihívásait, kitér az új hídjainkhoz és történeti acélszerkezeteinkhez kapcsolódó vizsgálataikra, valamint az európai szabványosításban betöltött szerepükre is.