Eseménynaptár

Részletek

Hogyan jutottunk a 19–20. század fordulóján önállósuló tudományterülettől, a kolloidikától a manapság az élet szinte minden területén megjelenő nanotechnológiáig?

A magyar tudománynak múltja és jelene van ezen a területen. A kezdetet Zsigmondy Richárd 1925-ben kémiai Nobel-díjjal elismert, a kolloidok természetének megismerésére irányuló felfedezése jelentette. A folytatást Buzágh Aladár nemzetközileg elismert munkássága alapozta meg, mely a tudomány magas szintű művelésétől az ipari alkalmazásokban való eredményes részvételen át a kolloidika oktatásnak hazai egyetemeken való elterjesztéséig terjedt. A Magyar Tudományos Akadémián az elsők között jött létre a Kolloidkémiai Munkabizottság, melynek tevékenysége 50 éve folyamatos. Az ünnepi előadói napon a jelenlegi és remélhetőleg a jövőbe mutató kutatási eredményekről adunk áttekintést.

A kolloidika tárgya a nanométeres inhomogenitást tartalmazó rendszerek tanulmányozása, az ezekre érvényes törvényszerűségek feltárása, egzakt leírása. Interdiszciplináris jellege szinte magától értetődő, mivel a jellemző közös tulajdonság nem anyagi rendszerhez kötött, a fizikai, kémiai, biológiai szemlélet egyaránt lehetséges, aminek természetes következménye a széles körű alkalmazás lehetősége. Ma már számos területen találkozhatunk nanotechnológiai fejlesztések eredményével, pl. a járműiparban, a szórakoztató elektronikában, a mikroelektronikában, az orvosi diagnosztikában és terápiában vagy funkcionális textilek, építőanyagok, célzott hatású gyógyszerkészítmények, hatóanyagokkal dúsított élelmiszerek formájában. Ezen anyagok speciális, új tulajdonságok, funkciók hordozói lehetnek, anyag- és energiatakarékos, környezetkímélő megoldásokat tesznek lehetővé a gazdaság különböző területein. Tudatos, észszerű felhasználásuk, további fejlesztésük, megértésük nélkül nem lehetséges.

A kolloidika/nanotechnológia jövőbeli fontosságát a különböző tudományterületek (ideértve a mérnöki tudományokat, informatikát, orvostudományt) együttműködésével megvalósuló gyakorlati hasznosulás jelenti, ami hatással lesz a gazdaságra, a környezetre és a mindennapi életünkre is.

Részletes program:

10.00: Joó Ferenc, az MTA rendes tagja: Köszöntő, bevezető

10.15: Kiss Éva, az MTA doktora: A Munkabizottság megalakulásától napjainkig, Wolfram Ervin öröksége

10.30: Dékány Imre, az MTA rendes tagja: A határfelületi fizikai kémia szerepe az anyagtudományban

10.45: Gilányi Tibor: Ionos tenzidek adszorpciója oldataik felszínén

11.00: Jedlovszky Pál: Fluid határfelületek vizsgálata számitógépes szimulációval

11.15: László Krisztina: A szénfelület kémiai tulajdonságainak szerepe az anyagtudományban. A Schay–Nagy-izotermaegyenlettől a redukált grafén-oxidig

Szünet 

12.00: Tombácz Etelka: Szuperparamágneses vas-oxid-nanorészecskék (SPIONs) teranosztikai célú fejlesztése

12.15:  Bányai István: Kolloidok a mágnesben. Ritka NMR-technikák eredményei porózus rendszerek vizsgálatában

12.30: Hórvölgyi Zoltán: Nanoszerkezetű, transzparens bevonatok előállítása kolloidkémiai módszerekkel

12.45: Kaptay György: A kolloidkémia alapegyenleteinek újragondolása a nanotudomány szemszögéből

13.00: Iván Béla: Különleges nanoszerkezetű amfifil kotérháló-alapú gélek és nanohibridek

13.15: Zárszó