Eseménynaptár

Részletek

9.00–9.10:     Köszöntés

Levezető:      Fejérdy Tamás, DLA, ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság, elnök

9.10–9.25:     Megnyitó gondolatok

                        Dr. Puskás Imre, kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkár

9.25–9.55:     Restauráció és művészettörténet

                        Marosi Ernő, az MTA rendes tagja, MTA Filozófiai és Történettudományok
                        Osztálya

9.55–10.20:   Műemlékvédelem: kérdések és felvetések

                        Cságoly Ferenc, az MTA rendes tagja, MTA Műszaki Tudományok Osztálya

10.20–10.35:  Értékválság és rekonstrukció

                        Finta József (felkért hozzászóló), az MTA rendes tagja, MTA Műszaki Tudományok Osztálya

10.35–11.05: Kávészünet

Levezető:     Krähling János, kandidátus, MTA Építészettörténeti, Építészetelméleti és Műemléki Állandó
                      Bizottság, elnök

11.05–11.30   Re-konstrukció és épületrégészet

                      Feld István, kandidátus, ELTE Régészettudományi Intézet

11.30–11.55:  Pillanat vagy történeti folyamatosság­: rekonstrukció és/vagy helyreállítás

                      Fejérdy Tamás, DLA, ICOMOS

11.55–12.25: Hozzászólások, vita

12.25–13.25: Ebédszünet

Levezető:        Vukoszávlyev Zorán PhD, MTA Építészettörténeti, Építészetelméleti és Műemléki Állandó
                         Bizottság

13.25–13.50:   A helyreállítási programok és a rekonstrukció

                        Dr. Virág Zsolt, művészettörténész, a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram
                        végrehajtásáért felelős miniszteri biztos

 13.50–14.15:  Építészeti rekonstrukció: elmélet – módszertan – esetek

                        Zsembery Ákos PhD, BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék

14.15–14.40:  A rekonstrukció kérdései a műemlék-helyreállítás gyakorlatában

                       Krcho János, kandidátus, Technical University of Košice

14.40–15.40: Kerekasztal-beszélgetés

Moderátor:   Dr. Nagy Gergely, ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság, tiszteletbeli elnök

15.40–15.55: Hozzászólások, vita, zárszó

A konferencia témájáról:

1. A műemlékvédelemnek – Európában a 19. századi létrejötte óta – kettős szerepe van. Egyrészt a társadalom elvárásának, értékrendjének megfelelően gondoskodik a műemlékek – mai, tágabb értelemben: az értéket hordozó épített örökség – megismeréséről, közkinccsé tételéről, másrészt, felhasználva az adott korszak legfejlettebb tudományos kutatási lehetőségeit, a műemlék által hordozott – sok esetben más forrásból meg nem ismerhető – információk, dokumentatív érték kibontásával egyaránt szolgálja a műemléknek és a hozzá kapcsolódó történeti-társadalmi közegnek a hiteles megismerését.
2. Az időben előre haladva nemcsak a társadalom és annak értékszemlélete, hanem a tudomány szemlélete, a tudományosság megítélése is változik, s mindez hatással van a műemlékekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati megfontolásokra is. A műemléki értékek megőrzése érdekében a legfontosabb feladat azok folyamatos gondozása, fenntartása. Mindamellett szükségessé válhat a műemlékek időnkénti felújítása, helyreállítása is – a fennmaradásukat szolgáló rendeltetés biztosítása vagy éppen a jelentős külső behatások (természeti vagy ember okozta katasztrófa) okozta károk felszámolása érdekében.
3. A műemlék-helyreállítás a műemlékvédelemnek az a fontos, egyben leglátványosabb szakterülete, amely a legjobban közvetíti a társadalom számára a történelmi kultúrát, a történeti értékrendet, mégpedig a helyreállítás korára jellemző megközelítésben és megvalósításban. A gyakorló építész a szűken vett műemlékes szakma és a tágas közönség között, köztes helyzetben áll. Ebben a helyzetben – a szűken vett szakma felől nézve amatőr státuszban – feltehet olyan kérdéseket, amelyek szakmai oldalon evidenciák lehetnek, de a befogadó közönség számára nem kellően értelmezett, tehát nyitott témák. Ugyanakkor ez a pozíció – a befogadó közönség felől nézve hivatásosként – lehetőséget ad olyan feltevésekre, amelyek talán a szűken vett szakma számára is jelentéssel bírhatnak. Kérdések és felvetések az érték, a hitelesség, az eredetiség és a hihetőség kapcsán, köztes helyzetből szemlélődve.

4. Mivel mindennemű beavatkozás elkerülhetetlenül a fizikailag fennmaradt történeti szubsztancia kisebb-nagyobb mérvű (a legtöbb esetben visszafordíthatatlan) megváltoztatásával is jár, minden korban a társadalom elvárásait artikuláló döntéshozók és a műemlékvédelmi szakemberek közös felelőssége a követelmények, az elvárások és a hitelesség egyensúlyának fenntartása.
5. Napjainkban – a második világháborút követő hasonló törekvések után – újból számos országban vetődik fel a műemlékek helyreállításakor az elpusztult vagy töredékesen fennmaradt részek vagy esetleg egész épületek újbóli megépítésének, rekonstrukciójának a szándéka. Történeti, nemzeti identitásbeli hivatkozások és elvárások mellett, avagy esetleg helyett – sokszor eltérő indíttatással – csupán a látványosság, a turisztikai vonzerő fokozása érdekében fogalmazódik meg a rekonstruktív kiépítés szándéka.
6. Nem tekinthető véletlennek, hogy a műemlékvédelemmel, műemlék-helyreállítással kapcsolatos nemzetközi iránymutatásokban, dokumentumokban is nyomon követhető a kibontakozó szemléletváltozás, a műemlékvédelem szakmai és társadalmi feladatainak újraértelmezése. Nemzetközi szakmai szervezetek különféle megközelítésben elemzik a rekonstrukciós törekvéseket felszínre hozó elvárásokat, folyamatokat és azok viszonyát a műemlékek, az épített kulturális örökség hordozta fizikai és nem anyagiasult értékek minél teljesebb megőrzése, továbbadásának lehetősége között. Magyarországon is – a műemlékeket érintő kiemelt fejlesztési „rekonstrukciós” programok kapcsán – erőteljesen jelentkezik a műemlékek rekonstrukcióját célzó, tudományos szempontból számos buktatóval teli társadalmi (politikai, gazdasági) elvárás. Hazai műemlékek rekonstruktív kiépítésének a már megvalósult példái igen éles szakmai (és szakmán kívüli) vitát váltottak és váltanak ki.
7. Ez a most meghirdetett konferencia széles körű tudományos megközelítéssel kívánja értelmezni és a műemlékvédelem számos szakterülete oldaláról megvilágítani a jelenlegi helyzetet és körülhatárolni a szakmai lehetőségeket. A rekonstrukció, a használat, a környezeti kapcsolatok, a turizmus gyakorlati kérdései mellett a konferencia célul tűzte ki, hogy körvonalazza azokat a szakmai, etikai határokat és ajánlásokat, amelyek napjaink műemlék-helyreállítási programjait, a napi feladataival kapcsolatos döntéseket segíthetik.

Szervezők:

MTA Építészettörténeti, Építészetelméleti és Műemléki Állandó Bizottsága

ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság

ARTIFEX Kiadó Kft.