Eseménynaptár

Részletek

Jövőnk és a fizika jövője

Sajtóközlemény az Eötvös Loránd Fizikai Társulat vándorgyűléséről

Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat szervezésében háromévente tartott Magyar Fizikus Találkozón háromszáznál több kutató, fizikatanár és egyetemi hallgató gyűlik össze a fizika nemzetközileg is egyre nagyobb elismeréssel övezett kutatóközpontjában, Szegeden 2016. augusztus 24-27. között, hogy előadásokon, vitafórumokon mutassa be a szakmai közösségen túl az érdeklődők szélesebb körének is a jövő fizikájának azokat az irányzatait, amelyek meghatározóan hatnak az emberi társadalom jövőjére.

A vándorgyűlés első napján osztják ki a Társulat tudományos elismeréseit, köztük a Marx György Felsőoktatási Életműdíjat, amelyet Dombi József, a szegedi fizika legendás alakja, a hazai fizikusok doyenje vesz majd át. Az első nap programjában tartja meg székfoglaló előadását a Társulat tiszteletbeli tagja Juhász Tibor professzor, akit az MTA tavaszi közgyűlése az Akadémia külső tagjának választott. Előadása, amelynek címe Femtoszekundumos lézerek az orvostudományban, vitathatatlan példája a fizika vívmányai elsőrangú társadalmi fontosságának.

A nyitó nap másik „főszereplője” a magyar tudomány évtizedek óta legfontosabb infrastrukturális beruházása, az Extreme Light Infrastructure. Az Európai Unió kiemelt tudományos fejlesztése három országban párhuzamosan valósul meg. A Szeged határában épülő Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás 2018-ban induló tudományos programját nemzetközi csapat tervezi és valósítja meg, amelyben a magyarországi és szegedi fizikusok meghatározó szerepet vállaltak. Dimitris Charalambidis professzornak, a kutatóintézet fő tudományos tanácsadójának áttekintő előadását követően, a konferencia további napjain három szekcióülésen 12 tudományos előadáson és közel negyven poszteren kap a hazai fizikus közösség átfogó képet az atomon belüli mozgások dinamikáját feltáró kutatási program előkészületeiről.

Kiemelt érdeklődésre tartanak számot azok a kutatások, amelyek a fizika szemszögéből olyan kérdésekre keresnek választ, mint „Klíma és valószínűség: minek alapján jósolható változás?” vagy „Hogyan választunk kommunikációs csatornát?”. A fizika széles szerepvállalását bizonyító előadáscímek közül kiemeljük a „Maláriakutatás: szilárdtestfizika vagy biológia” és a „Kvantumtechnológiai rendszerek” címeket. Nem maradt ki a programból az elmúlt év tudományos szenzációját, a gravitációs hullámokat kozmikus környezetünk megismerésére alkalmazó kutatások jövője sem.  Összesen 112 előadás hangzik el a plenáris és a párhuzamos szekcióüléseken, továbbá közel 120 eredményt poszteren mutatnak be a kutatók.   

A részvevők közel fele a 40 évesnél fiatalabb korosztályból, az egyetemi hallgatók, doktoranduszok, posztdoktori fiatal kutatók közül érkezik. Karrierjük jövőbeli perspektíváit Lovász László akadémikussal, az MTA elnökével, Pálinkás József akadémikussal, az NKFIH elnökével és Palkovics László akadémikussal, oktatásért felelős államtitkárral közvetlen párbeszédben vitathatják meg a konferencia kiegészítő programjaként szervezett „Beilleszkedés és visszailleszkedés a magyar tudomány intézményrendszerébe” című fórumon.

 A szervezők a vendéglátó város lakosságának figyelmét is szeretnék a fizikára irányítani egy nyilvános panel-vitával, amelyet „Energiánk és környezetünk” címmel augusztus 26-án este ½ 8-kor tartanak a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézetének Budó Ágoston termében (Szeged Dóm tér 9.).

További információk: Prof. Hopp Béla (bhopp [at] physx [dot] u-szeged [dot] hu) és Prof. Patkós András (elft [at] elft [dot] hu).