Eseménynaptár

Részletek

9:15 Érkezés, regisztráció

10:00 Megnyitó: Lovász László, az MTA elnöke / Laufer Tamás, az IVSZ elnöke

Digitalizáció az egészségügyben

10:15-10:45 Hans Hofstraat, alelnök - Philips Research: Smart Healthcare – Hogyan pörgeti fel az IT az egészségügyet – hogyan válik a bigdata a személyreszabott gyógykezelés kulcsává?

A precíziós orvosság fogalma elsőre idegen lehet, a hagyományos szőnyegbombázáshoz hasonló gyógykezelések helyét az informatika és a digitalizáció előretörésével felváltja egy sokkal kifinomultabb módszertan, aminek lényege, hogy a páciensek a számukra helyes kezelést kapják meg a megfelelő időben. Egyszerűnek hangzik, de a kivitelezéshez rengeteg dolgot fel kellett fedezni. A páciensek igényei egyre magasabbak, viszont a kórházi szakemberekből egyre nagyobb a hiány, a gyógyítás egyre komplexebb, mindezek pedig a költségek drámai növekedését is jelentik. Az egészségügy digitalizációja nem jelent más, mint ezen felsorolt kihívások megoldását.

Az új technológiáknak hála exponenciálisan nő a rendelkezésre álló adatok mennyisége és sokfélesége, soha nem látott lehetőségeket teremtve arra, hogy a lakosság megértse saját állapotát és a rendszer képessé váljon hatékonyan gyógyítani. Az orvos-beteg találkozások száma nem kell csökkenjen a gépek és szoftverek miatt, de a felesleges találkozások helyett minőségiek jönnek – az eredmény pedig több egészséges ember és jobb szolgáltatások.

Lehet messzebbre is nézni, ugyanis a nanotechnológia, szervnyomtatás és néhány egyéb terület is iszonyatosan gyorsan fejlődik, az innovációnak ezek is alapvető részei. Említhetjük még azt is, hogy az eddigi integrált kórházak helyett a digitalizációnak hála decentralizálódhat is az egészségügy. A fejlődés megállíthatatlan, megfelelő figyelem is irányul már az innovatív egészségiparra, a nagy kérdés már csak az, hogyan lehetséges mindezt beilleszteni a jelenlegi egészségügyi rendszerekbe. Lehetséges egyáltalán?

10:45-11:05 Kozmann György, prof. emeritus - Pannon Egyetem: Nincs egészségipar K+F nélkül: proaktív gyógyászat digitális eszközökkel

Kozmann György egész életében egészségügyi információs rendszerekkel foglalkozott, kutatási területe a bioelektromos jelenségek mérése és értelmezése, illetve a távdiagnosztika. 2014-ben munkatársaival és többek között fiával együtt egy olyan eszközt fejlesztettek ki, aminek segítségével bárki és bárhol végezhet egyetlen perc alatt egy bankkártya méretű eszközzel egy EKG vizsgálatot. Ez ugyan nem helyettesíti az úgynevezett „12 kivezetéses” kórházi diagnosztikát, de könnyedén tudja előrejelezni, ha valakit stroke, hirtelen szívhalál fenyeget. Az eszköz a felhasználó számára is értelmezhető adatokat ad vissza, de az orvos felé is képes azokat továbbítani valós időben. Évente világszerte 5 millió ember hal meg feleslegesen, ezzel ez a második leggyakoribb halálok, pedig az esetek harmadában ezekkel az innovatív digitális eszközökkel ezek jó előre felismerhetőek és gyógyíthatóak.

A magyar kutatás-fejlesztésnek ez csak egyetlen példája, de sajnos túl sokáig nem lehetne sorolni a hasonlókat. A magyar egészségiparnak komoly lehetősége lenne nemzetgazdasági szinten is profitot termelni és nem csak azáltal, hogy az állampolgárokat tovább életben tudja tartani, hanem úgy is, hogy innovációval értéket állít elő, azt pedig hazai és külföldi piacon is értékesíti. Igény van rá, az említett Wiwe azonban nagyon nehezen talált befektetést, a hazai közegben még kész, érett termékeket is nehéz piacra vinni, a lehetőség, ötlet viszont olyan kockázat, amit szinte senki nem támogat. Pedig haszon nem abból keletkezik, hogy egymásnak adjuk oda-vissza a pénzt, hanem abból, ha valami újat hozunk létre. Az egészségügyben évtizedes szakmai tapasztalat van, amit most a digitalizáció révén végre tömegesen lehet hasznosítani, termékeket, technológiákat lehet fejleszteni a meglévő orvosi tudásra. A szív-érrendszeri betegségek mellett tucatnyi olyan terület van még, ahol van magyar tudás, csak kutatni és fejleszteni kell.

11:05-11:20 Barna László, KOKI-Nikon Mikroszkópközpont vezetője - MTA KOKI: A fénymikroszkópia új korszaka, a szuperfelbontású digitális képalkotás

A fénymikroszkópia az élettudományok egyik alapvető eszköze, felbontóképessége viszont behatárolt a fény hullámtermészete miatt. Az utóbbi tíz évben viszont látványos forradalom zajlik, egymástól függetlenül három olyan fénymikroszkópos megoldás is született, amely képes akár egy nagyságrenddel nagyobb felbontásra az eddigi eszközökhöz képest. Ezeknek az új technikáknak már most is jelentős hatásuk van például az agykutatásban, ahol az egyik alapvető kérdés, hogy az egyes szinapszisokban előforduló jelátvivő fehérjék elhelyezkedése, sűrűsége hogyan befolyásolja a szinaptikus kapcsolatok kvalitatív és kvantitatív tulajdonságait. Az előadásban a STORM szuperfelbontású mikroszkópia mutatkozik be, illetve kiderül hogyan alkalmazták a kutatók a kannabisz pszichoaktív hatóanyaga által kiváltott nanoskálájú molekuláris változások nyomon követésére a szinapszisokban.

11:20-11:50 Kávé és snack - networking

Agrárinformatika – termelés és elosztás

11:50-12:20 Pesti Csaba - Agrárgazdasági Kutató Intézet / Nemzeti Agrárkamara
Evolúciós algoritmusok a mezőgazdaságban

12:20-12:45 Makai Szabolcs, kutató - MTA ATK Mezőgazdasági Intézet: Emelheti-e egy bioinformatikus a terméshozamot?

A búza genomszekvenciáját 2014-ben publikálták. Azóta a legtöbb nemesítési intézethez köthető bioinformatikus arra keresi a választ, hogy mitől függ a növénynek a szárazságra, hőségre vagy fertőzésekre adott válassza? A nemesítés mindmáig empirikus válaszokat tudott adni erre a kérdésre. A számítógép és a folyamatosan bővülő digitalizációs kapacitás ugyanakkor soha nem látott lehetőségeket kínál. A talaj és a környezet nagy felbontású ismerete valamint a növény szabályozási mechanizmusainak in silico modellje által tehetőségünk nyílik megjósolni a fajták várható hozamát akár négyzetkilométeres felbontásban, és a precíziós mezőgazdaság egyre bővülő eszközrendszerével intelligensen beavatkozni, hogy közelítsük azt a maximális hozamhoz.

Digitális Biológia

12:45-13:10 Pósfai György, az MTA doktora, igazgató - MTA SZBK Biokémiai Intézet: A mikrobák bonyolult egyszerűsége - gének, genomok szerkesztése

Felépítését és működését tekintve még a legegyszerűbb sejt is rendkívül bonyolult. Az alapelvek ugyanakkor egyszerűek: a sejtek önmagukhoz hasonló struktúrákat létrehozó „gépezetek”, amelyekben a genomot alkotó DNS molekula négy egyszerű építőköve hármas csoportokba rendezve kódol minden szükséges információt.

Ezt pedig tetszésünk szerint módosíthatjuk: a génszerkesztési eljárások gyakorlatilag bármilyen DNS-átírást lehetővé tesznek. Megtehetjük, hogy a genom egységeinek szelektív törlésével a természet adta, sokszor felesleges evolúciós „törmeléket” eltávolítsuk, a bonyolultságot csökkentsük, s megkíséreljünk egy végletekig egyszerűsített, jól kontrollálható sejtet létrehozni. Baktériumok példáján keresztül bemutatásra kerül, meddig lehet eljutni az egyszerűsítéssel, és mit lehet nyerni vele.

13:10-13:30 Horváth Ferenc, csoportvezető - MTA ÖK Tudásbázis és e-infrastruktúra csoport: Globális ökológiai válság – „számolunk” vele vagy csak sejtjük a jövőnket?

Big data lehetőségek az ökológiai modellezésben

Az emberi faj túlszaporodása, a Föld javainak fenntarthatatlan társadalmi túlhasználata és elpazarlása új korszakot nyitott. „ANTHROPOCENE” … a globális ökológiai és társadalmi-gazdasági válságok és kihívások korában élünk. Az emberiség túlélési zónáját romboljuk. Milyen mértékű és mennyire végzetes ez az ökológiai rombolás? Mit, milyen mértékben kell elviselnünk? Milyen és mekkora következmények várhatók? Milyen szcenáriókkal és mekkora bizonyossággal, ill. bizonytalansággal számolhatunk? Hogyan védekezzünk?

Az ökológiai, környezeti és társadalmi-gazdasági folyamatok és mintázatok kiterjedt, részletes térbeli és időbeli modellezésére van szükség. Nemzetközi és hazai példákon mutatom be az ökológiai modellek komplexitását, adatéhségét, találkozását az informatika lehetőségeivel és a biodiverzitás-informatikai, ökoinformatikai fejlesztések fő trendjeit.

13:30-13:45  Tusnády E. Gábor, csoportvezető - MTA TTK EI Lendület Membránfehérje Bioinformatika Kutatócsoport: Transzmembrán fehérjék bioinformatikai vizsgálata

Az emberi genom által kódolt fehérjék 25-30%-a transzmembrán fehérje, azaz olyan fehérje, amelynek polipeptid lánca a sejtek membránjain egyszer, vagy többször keresztülhatol. Ezen fehérjék szerkezetének meghatározása, csak nagyon speciális körülmények között valósítható meg, ezért a több ezer emberi transzmembrán fehérjéből eddig kevesebb, mint 50 fehérje szerkezetét határozták kísérleti eszközökkel. Ugyanakkor a ma kereskedelemben kapható gyógyszerek mintegy fele transzmembrán fehérjéken fejti ki a hatását. Ezért a transzmembrán fehérjék elméleti szerkezet meghatározása modern statisztikai, számítástechnikai, illetve bioinformatikai eszközökkel rendkívül fontos feladat mind az alapkutatások, mind az alkalmazott kutatások területén, az Membránfehérje Bioinformatika Kutatócsoportban folyó ilyen kutatások eredményiből villantunk fel néhányat az előadás során.

13:45-13:55 Kérdések

13:55 Záróbeszéd

14:00 Konferencia vége – Kávé és snack - networking