RSS

A tudománydiplomácia hírei

  • A szlovén nagykövet bemutatkozó látogatása az Akadémián
    A szlovén nagykövet bemutatkozó látogatása az Akadémián

    A kutatás-fejlesztést érintő kapcsolatokról, a tudományos együttműködés folytatásáról és a magyar-szlovén nagyszótárról egyeztetett Pálinkás József, az MTA elnöke és Ksenija Škrilec, Szlovénia Magyarországra delegált nagykövete a diplomatának az Akadémia Székházában tett bemutatkozó látogatásán.

122781

A Magyar Tudományos Akadémiáról

Már az 1791. évi országgyűlés is felvette programjába egy tudományos akadémia felállítását, ám az ötlet csak 34 évvel később valósulhatott meg. Az 1825-os Országgyűlésen Felsőbüki Nagy Pál beszédének hatására Széchenyi István szót kért, és „a nemzetiség és nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása szent céljára” felajánlotta minden jószágának egyévi jövedelmét – amelyet 60 ezer forintban állapított meg - a Magyar Tudós Társaság létrehozására. Beszédének hatására Vay Ábrahám, Andrássy György gróf, Károlyi György gróf és még sokan mások ajánlatot tettek, majd három héttel később az alapítók az alakítandó tudós társaság tervét is elkészítették.

Széchenyi beszéde több szempontból is figyelemre méltó volt: magyarul szólalt fel az Országgyűlésen, ami korábban nem volt szokás. Ez azért is feltűnést keltett, mert a gróf neveltetéséből adódóan jobban beszélt németül, mint magyarul. Az is lényeges körülmény, hogy Széchenyi az alsótábla ülésén csak vendég volt, felsőházi tag lévén nem volt szólásjoga, mégis szót kért. A hagyomány azt tartja, hogy kijelentése után megkérdezték tőle: „És miből szándékozik ez alatt az év alatt élni, gróf úr?” Mire Széchenyi azt válaszolta: „Majd csak eltartanak addig a barátaim.”

Az alapítást ugyan 1827-ben törvénybe iktatták, A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról címmel született XI. törvénycikkben, a társaság tényleges működését csak évekkel később kezdhette meg. A Tudós Társaság igazgatósága első ülését Pozsonyban tartotta, ahol elnökké Teleki Józsefet, alelnökké pedig Széchenyi Istvánt választották, és kinevezték a társaság első 23 rendes tagját. A társaság első közgyűlését 1831. február 4-én tartotta. Ekkor 42 rendes, 24 tiszteleti és meghatározatlan számú levelező tagot fogadhatott tagjai közé.

Létrehozták a nyelvtudományi, bölcseleti, történeti, matematikai, természettudományi, törvénytudományi osztályokat. A nyelvtudományi osztály tagjaivá Kisfaludy Károlyt, Kisfaludy Sándort, Vörösmarty Mihályt, Toldy Ferencet, Kölcsey Ferencet, Pázmándi Horvát Endrét és Guzmics Izidort választották, Berzsenyi Dániel a bölcseleti osztály tagja lett, Kazinczy Ferenc pedig a történeti osztályba került.

Az Akadémia titkára először Döbrentei Gábor volt, majd az irodalomtörténet-írás atyja, Toldy Ferenc következett, utána a történész Szalay László, és 1865-től Arany János. A következő évtől az intézmény elnöke Eötvös József volt, aki nagyon fiatalon, 22 éves korában került az Akadémia tagjai közé 1835-ben.

 A társaság az Akadémia nevet 1840-ben vette fel, ám az utókor a nevezetes alsótáblai Széchenyi-beszéd napját, 1825. november 3-át ünnepli a Magyar Tudományos Akadémia megalapításaként. 1860-ban országos gyűjtés indult az Akadémia székházának felépítésére, majd két évvel később Friedrich August Stüler terve alapján Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezetésével megkezdődött az építkezés. A homlokzati szobrokat Emil Wolff, az alapítást ábrázoló bronz domborművet Holló Barnabás készítette. A Díszteremet Lotz Károly alkotásai, a kis üléstermet Ligeti Antal tájképei ékesítik. Az épület felavatására 1865. december 11. napján került sor, az Akadémia az 1870-es évektől az ország tudományos életének központja lett.

1869-ben az Akadémia addigi hat osztályát hárommá (1. nyelv- és széptudományi, 2. történeti, bölcseleti és társadalomtudományi 3. matematikai és természettudományi) vonták össze. Ebben a szervezetben működött az Akadémia 1946-ig. Ekkor a természettudományok számát kettőre emelték.

1949-ben a politikai változásokkal összefüggésben az Akadémia szervezete átalakult, az akadémikusok száma jelentősen csökkent. A régi tagok többségét tanácskozó taggá minősítették, és megszűnt a széptudományi alosztály, amelyhez írók és művészek tartoztak. A tanácskozó taggá minősített tagokat 1989-ben rehabilitálták. 1990-ben új alapszabályt fogadtak el, az irodalom és művészetek akadémiai képviseletére pedig önálló intézményként 1992-ben létrejött a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényt 1994-ben hirdették ki, a jogszabályt 2009-ben módosította az Országgyűlés.

A Magyar Tudományos Akadémia mára Magyarország legmagasabb szintű tudományos testületévé vált. A tudományok művelésével, támogatásával és képviseletével, eredményeinek terjesztésével foglalkozó tudományos köztestület önkormányzati elven működik. Az MTA nemcsak a hazai tudományos kutatások szervezésében vesz részt, hanem a magyar tudomány nemzetközi kapcsolatainak erősítésében is, elősegíti a tudományos közélet tisztaságát, őrködik a szellemi munka és alkotás, a tudomány értékeinek elismerése felett, támogatja a fiatal kutatók tudományos tevékenységét.
Az Akadémia élén az elnök áll, fő tisztségviselői a társadalomtudományi, a természettudományi és az élettudományi alelnökök. Az elnök mellett főállású tisztviselője még a főtitkár és a főtitkárhelyettes. Az elnök tanácsadó testülete az Akadémia Elnöksége, amely tisztségviselőkből, a tudományos osztályok elnökeiből és a Közgyűlés által választott tagokból áll.
Az Akadémia tagjait a tudományos osztályok jelölése alapján a Közgyűlés választja, rendes, levelező (együtt hazai), külső vagy tiszteleti taggá. A 70 évesnél fiatalabb hazai akadémikusok száma a 200 főt nem haladhatja meg. Doktori Tanácsa dönt az “MTA doktora” tudományos cím odaítéléséről. Adományozásának feltételeit az Akadémia szabályzatban állapítja meg.

Napjainkban 11 tudományos osztálya működik:
I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya
II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya
III. Matematikai Tudományok Osztálya
IV. Agrártudományok Osztálya
V. Orvosi Tudományok Osztálya
VI. Műszaki Tudományok Osztálya
VII. Kémiai Tudományok Osztálya
VIII. Biológiai Tudományok Osztálya
IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya
X. Földtudományok Osztálya
XI. Fizikai Tudományok Osztálya