Szilíciumtechnológia – és amit neki köszönhetünk – Bársony István rendes tag székfoglaló előadása

Bársony István rendes tag 2017. január 18-án megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

2017. január 18.

Az elmúlt bő fél évszázad a mikro/nanoelektronika egyre gyorsuló fejlődésének jegyében telt el. Kivételes tulajdonságai miatt a szilícium-egykristálynak, korunk ipari méretekben előállított legtisztább alapanyagának a felhasználásával fejlődött ki a ma legkiforrottabb csúcstechnológia, ami a műszaki-gazdasági haladás hajtóerejévé vált. Bízvást jelenthetjük ki, hogy a digitalizáció és az azt elérhetővé tevő szilíciumtechnológia meghatározó szerepet játszott a globalizáció teljes eszközrendszerének kialakulásában. Óriási jelentőséget nyert az a gazdasági szemléletű előrejelzés, amit immár 50 éve Moore-törvényként ismerünk. A törvény a legutóbbi időkig pontosan volt képes megjósolni az egy chipre integrált eszközök költségcsökkenése mellett az áramkörök komplexitás-, illetve teljesítménynövekedését, ami önbeteljesítő jóslatként vezetett el a számítástechnikai lehetőségek legutóbbi időkig tartó „exponenciális növekedéséhez”.

Bársony István

Képgaléria a székfoglaló előadásrólBár a planáris szilíciumtechnológia további méretcsökkentésének fizikai, technológiai és anyagi korlátai napjainkra kézzelfoghatóvá váltak, fejlődése – elsősorban a specifikus megoldások sokféleségének tekintetében – továbbra is töretlen. Az új funkciók integrálása és a nanoméretű anyagok alkalmazása vonatkozásában az érzékeléstől a biológiai folyamatok monitorozásán, az energiakinyerésen át a beavatkozókig számtalan új alkalmazást tesz elérhetővé. A kis fogyasztású érzékelés jelentősége a hálózatosodás révén az ún. IoT (Internet of Things) kommunikációs-monitorozási lehetőségek elterjedésével a napjainkban zajló hatodik Kondratyev-ciklusban igencsak felértékelődik. Ezen a területen szerény hozzájárulásainkkal mi is letettük névjegyünket. Eredményeink nemzetközi elismerése volt a Eurosensors 2016 konferencia megrendezése Budapesten.

A számítási kapacitás bővülése a szilícium IC-korszak után is folytatódik majd pl. az optikai- és kvantumszámítógépekkel – melyek gyártása nyilván ráépül majd a mai csúcstechnológiára. A gyorsuló haladást naponta érzékeljük ugyan, de az „exponenciális fejlődési ütem” következményei nehezen értelmezhetőek. Moore módszerét alkalmazva az információprocesszálásra Ray Kurzweil a teljes logaritmikus időskálán szemléltette a földi élet és technológia gyorsuló fejlődésének állomásait az evolúció során, melyek egy-egy tudományos-technológiai-társadalmi áttöréshez kötődnek. Explozív exponenciális növekedési elméletét azonban többen cáfolják, és fokozatos lassulást (S-görbe) valószínűsítenek. Elvileg megteremtődhetnek a műszaki feltételei annak is, hogy akár az emberi agy kapacitását meghaladóan hatékony adatfeldolgozást valósítsunk meg mesterséges intelligenciával. Az autonóm járművezetés, a harcászati robotok viszont már ma is demonstrálják, hogy valamennyi részterületen képesek meghaladni az emberi teljesítményt. A „szuperintelligenciával rendelkező” autonóm rendszerek általános elterjedése minden bizonnyal munkahelyek tömeges megszűnését eredményezi majd a termelésben és szolgáltatásban. Számuk egyébként várhatóan 2035-40 táján haladja meg majd a Föld akkori populációját.

Belátható, hogy valamennyi társadalmi, gazdasági, szociális területen, különösen az oktatásban gyökeres, gyors és folyamatos adaptációra lenne szükség a viharos technológiai fejlődés követelményeihez. Másrészt olyan műszaki lehetőséget kaptunk a kezünkbe, amely a biológiai evolúciót messze meghaladó sebességével az emberiség fejére nőhet. Ezzel is kapcsolatos félelmeiket ma nem kisebb személyiségek hangoztatják, mint Steven Hawking, Elon Musk és Bill Gates.