Klinikai és klinikopatológiai vizsgálatok a stroke-ban és a stroke rizikóbetegségeiben – Csiba László levelező tag székfoglaló előadása
Csiba László levelező tag 2016. december 14-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.
A stroke (szélütés) az egyik leggyakoribb civilizációs betegség. Világszerte a harmadik halálok, a szerzett rokkantság legfontosabb oka. A bénult beteg nemcsak hogy mások gondozására szorul, hanem gyakran beszédképtelenné is válik. A betegség lényege, hogy az élénk anyagcseréjű agyat ellátó valamelyik ér elzáródik vagy megreped, és az ellátott agyterület funkciója kiesik. A következmény: bénulás, látótérzavar, vakság, beszédképtelenség. Az előadó a stroke-kal és a stroke rizikóbetegségeivel kapcsolatos állatkísérletes, ultrahangos, klinikai és klinikopatológiai tapasztalatait foglalta össze.
Csiba László Fotó: mta.hu/Szigeti TamásA stroke-ra ható minden Képgaléria a székfoglaló előadásrólúj gyógyszer hatását állatkísérletben kell igazolni. Csiba László és munkatársai patkányon dolgoztak ki olyan stroke-modellt, mely szabadon mozgó állaton is alkalmazható. A nyaki erek egyikén kisméretű golyócskát juttatnak az agyi erekbe. A módszer a humánagyi embolizációt modellezi. Másik módszerük az ischemia okozta szöveti pH-változás (savasság-lúgosság) térbeli kiterjedésének, valamint a terápiás hatékonyságnak a mérésére alkalmas.
Két és fél évtizeddel ezelőtt indították el hazánkban a neuroszonológián alapuló kutatásokat. Az ultrahangos módszerekkel nemcsak az extra- és intracranialis erek elzáródásai diagnosztizálhatók, hanem az agyi erek hemodinamikájának vizsgálata és mikroembóliák detektálása is lehetséges. Klinikopatológiai összehasonlításokkal bizonyították a neuroszonológiai módszerek megbízhatóságát. A stroke rizikóbetegségeinek (magas vérnyomás, diabétesz, hyperlipidemia) szubklinikus következményeit nyaki és transcranialis ultrahanggal, szimultán kardiális hemodinamikai vizsgálatokkal és kognitív tesztekkel tanulmányozták. Megállapították, hogy az agyi erek hemodinamikája megváltozik migrénben, hypertoniában és SLE-ben. A diabéteszes kórállapot 10 éves fennállása a betegnél már patológiás agyi hemodinamikai eltéréseket okoz klinikai tünetek nélkül. Azt is bizonyították, hogy a hypertoniások kóros cerebralis hemodinamikája hatékony terápia hatására normalizálódik.
Az általuk bevezetett ellátási modellnek köszönhetően akut stroke-ban évek óta Debrecenben végzik hazánkban a legtöbb vénás thrombolysist, a kezelési arány Debrecenben 17–23% (az USA átlaga kevesebb, mint 10%). A debreceni stroke-adatbázis több mint 8000 beteg adatait foglalja össze. A klinika nemcsak a stroke-kutatás, hanem a stroke egyik nemzetközileg ismert posztgraduális képzési központjává vált.
Az előadás végén Csiba László az akut stroke kezelésének és a szekunder stroke-prevenciónak egy lehetséges jövőbeli modelljét mutatta be.
