Az erősen kölcsönható kvarkanyag tulajdonságai a Nagy Hadronütköztető kísérletei alapján – Lévai Péter rendes tag székfoglaló előadása
Lévai Péter rendes tag 2016. október 26-án megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.
Az elméleti modellek szerint néhány milliomod másodperccel az ősrobbanás után a kvarkokból, antikvarkokból és gluonokból álló kvark-gluon plazma töltötte ki univerzumunkat. Az anyag ezen extrém nagy energiasűrűségű állapotát napjainkban már képesek vagyunk laboratóriumi körülmények között előállítani és tulajdonságait részletesen megvizsgálni.
Lévai Péter Fotó: mta.hu/Szigeti TamásKattintson ide a székfoglaló előadáson készült fotókért!A CERN Nagy Hadronütköztetőjében 2010 novemberében végezték el az első ólom-ólom nehézion-ütközéseket, s ezzel megkezdték a kvark-gluon plazma tulajdonságainak vizsgálatát. A kezdeti időszakban 2,76 ATeV energián végezték el ezeket a nehézion-ütközéses kísérleteket, majd 2015. november végén sikerült 5,02 ATeV energián is létrehozni az ólom-ólom ütközéseket. Az ALICE és a CMS kísérletben aktív magyar részvétel mellett folyt és folyik jelenleg is a kvark-gluon plazma tulajdonságainak tanulmányozása.
Lévai Péter előadásában áttekintette, hogy az elmúlt hat év során milyen következtetéseket tudtak levonni a kísérleti eredményekből, s ezek alapján milyen tulajdonságait ismerték meg a kvark-gluon plazmának. Előadása végén külön kitért arra, hogy milyen hasonlóságokat találtak a nehézion-ütközések és az extrém sok részecskét keltő 13 TeV-es proton-proton és a centrális proton-ólom ütközések között.
